Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)
Horusitzky Ferenc dr.:A víz a föld belsejében
A ví z a föld belsejében 133 Az egyes forrásfajtákat, hogy ezzel ne kelljen korlátolt teremet töltenem, a t>. ábrán, összefoglaló szelvényben mutatom be. A föld felszínére jutó csapadékvíz nemcsak laza, üledékes közetek hézagain juthat bele a föld belsejébe, és nemcsak az ilyen ásványszemecskék közti parányi szabad tereket felhasználva folytathatja ott útját, hanem bejut gyakorlatilag tömött kőzetek repedésein, üreg és járat rendszerén át is. Az ilyen üreg és járatrendszerek mészkő és dolomithegységekben a legbőségesebbek, mert ezek anyagát a légköri szénsavat, vagy a mélységből jövő, már itt ezt a szót használom, „profundus szénsavat" tartalmazó vizek oldani tudják és gyakran hatalmas barlangiiregrendszerré tágítják ki. A mészkövek és dolomitok ridegek és ezért igen érzékenyek a hegyszerkezeti nyomással szemben, melynek hatására a szilárdságtan törvényeinek megfelelő irányú repedés-hasadékhálózattal 6. ábra. Talajvíz és forrástípusok. 1. Talajvíz. 2. Vizetzáró kőzet, 3, Lebegő, vagy hamis talajvíz. 4. Leszálló rétegforrás. 5. Felduzzasztott forrás. 6. Felszálló rétegforrás. 7. Átbukó forrás. 8. Felszálló vetőforrás. 9. Felszálló hasadékforrás. 10. Leszálló réteglapforrás. hálózódnak át. Ezek az úgynevezett Mohr-féle síkok, hasadékrendszerek, melyet a jelenlegi csapadékvíz csak jelentéktelenül újít meg? Szennyezett-e tátott rá, nagymértékben biztosítják az összefüggést az egyes járatok között, a barlangjáratok pedig épen előszeretettel ezek mellett a szilárdságtani síkok mentén alakulnak ki, amire a Ferenchalmi barlang alaprajza szép példa (7. ábra). Azjjyen ijn'g-has.nHókr^mlsvprhpn a vív épen úgy, mint a porózus üledékes közetekben, csak addig juthat lefelé, míg valami vizetzáró kőzethez nem ér s ott a talajvízhez hasonlóan felhalmozódik. Az ilyen mészkő-dolicimit hegységekben tárolódó víz az úgynevezett „karszt víz^ mely körül szakosztályunkban az utóbbi időben számos élénk vita folyt. A kérdések, amelyek felmerültek; összefügg e középhegységünk karsztvízszintje, vagy független karsztvíz emeletekkel állunk-e szemben? A mai csapadékból táplálkozik e középhegységünk karsztvíz tömege, vagy mint őskarsztvíz geológiai időkön át tárolódott, melyet a jelenlegi csapadékvíz csak jelentéktelenül újít meg? Szennyeze/tt-e a karsztvíz, tekintettel a repedések kis szürőképességére, vagy szennyezetlen? Példákat soroltak fel, melyek esetében a karsztvíz szintjének mas'
