Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Salamin Pál: Tanulmány a hazai belvízrendezésről

120 Salami n Pál választást sok tényező beható ismerete döntheti el, amelyek közül itt csak a bevezetőmben említett legfonosabbra térünk ki: Mi a magyar nép, a magyar faj szociális helyzete? Milyen az életszínvonala? Ezeket a kérdéseket más fogalmazásban is feltehetjük: kielégíthető-e a nemzet egyedeire eső nemzeti jövedelem? Kelet-Európa és Németország egy főre eső nemzeti jövedelmeinek aránya kb. 1:4, amely arány nincs messze (a Kelet-európai országok közé sorolt) Magyarország és Németország nemzeti jövedelmeinek viszonyától. Ez az egyetlen adat mutatja azt a súlyos helyzetet, amelyet legelsősorban a mezőgazdasági nincstelenek éreznek. A mezőgazdaság belterjesebbé tétele a legelső lépés ennek a súlyos helyzetnek a megváltoztatására. A belterjesebb termelés hatásának jellemzésére felemlítjük, hogy ha Magyarország átlag termése elérné a németországi átlag terméseket, úgy a kiviteli többlet egyetlen esztendőben 650 millió pengőt tenne ki. A belterjesebb termelés feltétele a tökéletes belvízrendezés és sok helyen a tökéletes vízgazdálkodás. Ha valóban nagyobb mértékben akarjuk javítani a magyar faj helyzetét, úgy a fentiek értelmében csak a mindkét részről nagyobb áldozatokkal, de sokszorosan nagyobb eredményekkel járó második elvi elgondolást fogadhatjuk el, mert gyakorlatilag csak ez jelentheti a tökéletes belvízrendezés maradéktalan megvalósítását. Az 1000 millió pengős vízrendezési és talajjavítási hitel óriási lépés az eddigi anyagi keretekhez képest és megindítója lehet a tökéletes belvízrendezés és vízgazdálkodás munkáinak, de csak akkor, ha felhasználása a fokozott munkavállalás (b) pont) elve alapján történik. A fent vázolt feladatokat a Vízgazdálkodási Központok a gyakorlatilag legmegfelelőbb szervezet által végzik el, melyre itt részletesebben nem térhetünk ki, csak a vezető és végrehajtó közegek, a mérnökök, talajvegyészek és műszaki segéderők szerepét világítjuk meg pár szóval. A mérnök (kultúrmérnök) vezetője a Központnak és eltekintve a talajtani kérdésektől, feldolgozza az összes részletfeladatokat. Ezt a felelősségteljes munkát azonban csak úgy hajthatja végre, ha munkája valóban mérnöki és ha megbecsülése és jövedelme megfelel annak a képesítésnek, amit az ország egyik legnagyobb fokú intézetében nyert. A mérnök csak mérnöki munkát végezzen s általában 3—5 műszaki segéderőt foglalkoztasson. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy a tudomány és gyakorlat előrehaladásával lépést tarthason, hogy a tervezéseknél és építéseknél valóban vezető legyen. A mérnöki ténykedés a fenti fokozott munkavállalásnak megfelelően a fokozott megbecsülésen és egyúttal a fokozott felelősségen alapuljon.