Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Salamin Pál: Tanulmány a hazai belvízrendezésről

Salamin Pál A meszes, szódás, szikes talajoknál savanyú anyagok alkalmazása, kimosás segíthet. A mésztelen szikes talajoknál a digózás és a cukorgyári mésziszap adagolása jelenthet javulást. A javítás módjait minden esetben a legnagyobb gonddal kell elbírálni, mert a szikesek javítására általános érvényű módszereket kidolgozni nem lehet. A tározást nagyobb mértékben segítheti elő a skatulyázás. Kisebb mértékben befolyásolják egyes tatajmiivelési módok, így pl. a felső termőréteg fellazítása megakadályozza a talaj erősebb levegőcseréjét, s így a hasznos vizek párolgással való tározását. A hengerlés ellenkezőleg elősegíti a vizeknek mélyből való felemelkedését; ennek fontos szerepe van a vetések vízhiányánál. A trágyázás víztartó hatását az újabb vizsgálatok megcáfolták; ellenkezőleg, a nagyobb növekedés folytán nagyobb vízfogyasztást idéznek elő. Az ismertetett javító eszközöket a vízgazdálkodási egyenlet tanulmányozása alapján alkalmazzuk, olyan mértékben, mint azt a belvízkérdés megoldásának alapelve megkívánja. A levezető belvízrendezésnél csak a levezető, esetleg lecsapoló hálózatot építjük ki; vizet levezetünk. A tökéletes belvízrendezésnél lecsapoló hálózatot tározóhálózattal egészítjük ki; vizet levezetünk, lecsapolunk és tározunk. A tökéletes vízgazdálkodásnál öntözünk is, tehát a lecsapoló, tározó eszközök mellett az öntözőművek is kiépítést nyernek. Ez utóbbiakról itt csak elvben emlékeztünk meg. Az eddig elmondottakkal igyekeztünk átfogó képet adni a talaj természetes vízgazdálkodására alapított tökéletes belvízrendezésről. Tanulságként megállapíthatjuk, hogy a belvízrendezés műszaki megoldása elégtelen lesz, ha csak a bevezetőnkben említett elv szerint járunk el; „több csatornát, több szivattyútelepet". Ezt az elvet mi a következőképen bővítjük: „szükség van több szivattyútelepre és több csatornára, de szükség van egyidejűleg egy rugalmasan kiépített tározó rendszerre is". Ez a tározó rendszer biztosítja egyrészt a termeléshez szükséges vízmennyiséget, másrészt csökkenti a levezetőrendszer kiépítésének fokát. A helyes belvízrendezés ismeretében áttérhetünk tulajdonképeni célunkhoz a magyar viszonyok tárgyalásához. Belvízkárok hazánkban. Hazánkban az utóbbi három esztendőben soha nem tapasztalt nagyságú belvízkár lépett fel. Hogy megvizsgálhassuk az okokat és a hibákat, melyek ily mértékű elfajulásra vezettek, végignézzük a vízgazdálkodási egyenlet egyes tagjainak szerepét a 40 és 4l-es esztendőben. A csapadék értéke szélsőséges volt és különösen január és február