Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Salamin Pál: Tanulmány a hazai belvízrendezésről

I anulrnány a hazai belvízrendezésről 99 A tározott vízmennyiséget a következő alakban is írhatjuk: dT~ dT,h + dT

2 + dT

i

H + dT

l

K +• dT, 4- dT

l

K mely kifejezés első három tagja a hasznos, második három tagja a káros vízmennyiségeket jelenti (a felszíni jellegű tározódás mindenképen káros, mert április 15-én a hasznos hórétegek már elolvadtak). A belvízkárok csapadékjellegü érkező vizeknél csakis rossz vízgazdálkodású talajokon keletkeznek, mert ugyanazon csapadékviszonyok mellett a talaj adottságai határozzák meg döntően a hasznos és káros tározódások arányát. Ezek a talajadottságok a tározótér és a Belvizek származása. vízfelvevőképesség (mm/óra) nagysága. Ha ezek az adottságok roszszak, úgy az elfolyási tagok is szerephez jutnak: Q = E + dT ha ezek kielégítőek, úgy belvízkárok nem lépnek fel. Ha a felületi, nyílt, vagy földalatti elfolyás nincs biztosítva, úgy keletkezhetnek belvízkárok: 1. A nyilt jellegű elfolyás (E

x) kicsi, ha nincs kellőkép kiépített vagy karbantartott lecsapoló,hálózat. 2. A felületi vizek (E

2) megállását a domborzati viszonyok rossz alakulása (és egyéb okok, melyeket a lefolyási tényező ismertetésénél fogunk röviden vázolni) segítheti elő. Vízszintes, vagy közel vízszintes