Hidrológiai Közlöny 1941 (21. évfolyam)

Szádeczky-Kardoss Elemér dr.: A Dunántúli-középhegység karsztvizének néhány problémájáról

90 Dr. Szádeczky-Kardoss Elemér tartalma kizárólag a víz által megtett úttól függne, még ha állandó összetételű bezáró kőzetet, víz-hőmérséket és C0

2-tenziót tételezünk is fel. Ha ugyanis a víz a bezáró szilárd fázisra nézve telítetté válik, úgy az oldódás a víz további vándorlása folyamán sem folytatódik. (Éppen triászvizeink is ilyen, a mészkőre, ill. dolomitra nézve nagyrészt telitett vizeknek tekinthetők, mint említettük.) Másrészt viszont az oldódás a víz vándorlása nélkül is tovább folytatódik, ha valamely szilárd fázisra nézve telítetlen oldószer érintkezik a kérdéses fázissal, pl. telítetlen víz stagnál a karsztos üregben. Egy másik hozzászóló szerint: „hogy a Ca és Mg hidrokarbonátok összege általában azonos, ez természetes, mert a levegőből abszorbeált C0

2 mennyisége azonos és ettől függ az oldódás". Ez tévedés. A karsztos oldódás nem csak a C0

2 mennyiségétől függ, hanem többek közt pl. az oldott szilárd fázis összetételétől is: minthogy pedig oldott karsztosodé kőzeteink összetétele erősen változik — helyenként, pl. a Középhegység északi részen uralkodóan mészköves, másutt túlnyomóan dolomitos — ezért talán nem is olyan „természetes", hogy a triászvíz összetétele általában azonos. Hogy mi az összetétel azonosságának egyik feltehető oka, arra jelen tanulmány feleletet adni igyekszik. Az idézett irodalom. 1. Cholnoky ].: A Balaton hidrografiája, a Bal. Tud. Tanúim. Eredm. 1—2, 1918. 2. Csegezy G.: A Balatonmellék forrás- és patakvizeinek higiénikus jelentősége, Hidr. Közi. XII, 1932, pp. 85—87. Les sources et les ruisseaux du Balaton, au point de vue hygienique, u. o. pp. 88—97. 3. Dornyay B.: A Bakony, Részletes magyar utikalauzok, II—5, Bpest, 1927. 4. Dornyay B.: A Kisbaiaton összezsugorodása. A Balatoni Kurir kiad. 1934. Keszthely. 5. Dornyay B.: A Balaton és környéke, Részletes Magyar Utikalauzok, II—7, Bpest, 1934. 6. Einzinger F.: Esztergom melegforrásai, Hidr. Közi. XII, 1932, pp. 82—84. 7. Eitel, W.: Physikalisch-chemische Mineralogie und Geologie, Dresden-Leipzig, 1925. 8. Emszt K.: A kékkúti „Theodora" forrás kémiai elemzésének eredményei, Hidr. Közi. IV—VI, 1924—1926. pp. 11—13. 9. Emszt K.: A baranya,megyei Mánfa község határában levő „Sikondai" forrás chemiai vizsgálatának eredményei. Hidr. Közi. VII—VIII, 1927—28. pp. 94—95. 10. Emszt K.: A Császár fürdő forrásainak elemzése, Hidr. Közi. XIII, 1933, pp. 77—86. 11. Emszt K.: A dunaalmási langyos források vegyi vizsgálata. Hidr. Közi. iX. 1929. pp. 104—106. 11—b. Emszt K.: A „Pünkösd forrás chemiai elemzésének eredményei, Hidr. Közi. XV, 1935, pp. 182—183. 12. Emszt K.: A római fürdő forrásvizének elemzési adatai, Hidr. Közi. XVI, 1936. pp. 156—158. 13. Emszt K.: Chemische Untersuchung der neu erbohrten Quellen der Szt. Imreund Rudas- Bäder. Hidr. Közi. XVI, 1936, pp. 44—50. 14. Faller /..- A fejérmegyei Csór és Inota községek kaqsztforrásainak hidrogeológiai ismertetése, Bány. Koh. Lapok, 1937, pp. 199—205, 223—228. 15. Gedeon T.: Hidrológiai megfigyelések a Vértes hegység délkeleti részéből, Hidr. Közi. XI. 1931, pp. 54. — Hydrologische Beobachtungen aus dem südöstlichen Teil des Vértesgebirges. u. o. pp. 73—87.