Hidrológiai Közlöny 1941 (21. évfolyam)

Vendl Miklós dr.: Elektromos triászvíz-kutatás Dorogon

Elektromos triászvíz-kutatás Dorogon 61 ményeket ért el,

2 továbbá Csanády Sándor tollából,

3 akinek szintén ismeretesek sikerei. A triászvíz- hidrológiai viszonyaival nem egyszer bányászati szempontból is, amint ismeretes, végül több geológusunk is foglalkozott. Dorogon, de általában a triászvíz színtjénél mélyebb paleocén bányászatunkkal kapcsolatban a Dunántúli Középhegységben mindenütt nagyfontosságú lenne közismerten a vízbetörések elleni preventív védelem. Ezenkívül a bányászati kutató-feltárások költségeinek csökkentése, valamint az üzemtelepítések (aknák stb.) szempontjából (a vízveszélyen kívül) hasznos lenne még nagyon a triász-alzat mélységének, helyzetének és töréseinek (tektonikai szerkezetének) az előzetes ismerete. A vízbetörés elleni megelőző védelem kérdésével kapcsolatban merült azután fel az a kérdés, vájjon az elektromos kutató-módszer segítségével nem lehetne-e az el karsztosodott triászmészkőben, dolomitban a vízzel telt nagyobb üregek és jelentősebb vízjáratok helyét kitapogatni. Az aránylag kis szelvényű és szabálytalan alakú vízjáratok, üregek helyzetének megállapítása, mai ismereteink alapján, főleg elektromos kutatómódszerek segítségével képzelhető el. A másik kérdés — a triász-domborzat kitapogatása — geofizikai módszerek segítségével ugyancsak lehetségesnek látszik. Elképzelhető ez pl. úgy, amint ezt nálunk a széntelepek kutatásában Vitális István ajánlja, nehézségi méréssel,

4 de várhatóan még egyszerűbben és közvetlen mélységi adatokat szolgáltatva a szeizmikus eljárásokkal (reflexió, törés), amint erre Vargha Béla gondol Dorogon.

5 Érdemes lenne főleg a szeizmikus módszerrel ä vázolt szempontból foglalkozni.

6 Bár a szeizmikus módszertől sem várható, hogy a mérési pontok túlságos sűrítése nélkül minden részletet megadjon, de az alaphegységkeretről, annak mélységéről, az egyes összefüggő nagyobb táblákról (sasbércek- Schmidt Sándor: Az esztergomi szénmedence bányászatának ismertetése. Kiadja a Salgótarjáni Köszénbánya Rt., 1932. 1—207. Schmidt Sándor: Die Wasserfrage des Kohlenbergbaues im Esztergom Kohlenbecken Ungarns. Berg- und Hüttenmännische Monatshefte. 87. 1939. 1—5, 25—29. 3 Csanády László: Bányászatunk vízveszélyessége és a vízveszély elleni óvintézkedések. Bányászati és Kohászati Lapok. LXI. 1928. 289—295, 309—319. 4 Vitális István: A báró Eötvös Loránd-féle torziós ingamérések és a szénkutatás. Math, és Természtt. Ért. LIX. I. 1940. 260—273, 5 V. ö. a szeizmikus kutatást a széntelepeket illetően: Thyssen-Bornemisza István br.: A szeizmikus reflexiós mérés jelentősége a szénbányászatban. Bányászati és Kohászati Lapok, LXVII1. 1935. 217—218. 6 Az érdekelt nagyvállalatoknak érdemes lenne geofizikai kutatásokra berendezkedni. Az utóbbi években végzett bányamérnökeink már a geofizikában is nyernek kiképzést, így ilyen célokra is felhasználhatók.