Hidrológiai Közlöny 1941 (21. évfolyam)

Vendl Miklós dr.: Elektromos triászvíz-kutatás Dorogon

Elektromos triászvíz-kutatás Dorogon. Irta: Vendl Miklós dr. A geológiai kutatás képességei nem határtalanok. Olyan helyeken, ahol a térszín erősen tagolt, vagy bár sík, de a település zavart s vannak a felszínen feltárások, a kutatásokban feltétlenül mindig a geológiáé volt és marad is a vezérszerep. Feltárás nélküli, letakart területeken azonban, különösen, ha nagy mélységekről lehet szó, a mélyben elhelyezkedő hasznosítható értékek, képződmények, továbbá szerkezetek kinyomozására irányuló munkájában a gyakorlati geológusnak értékes segítőtársa a geofizikus. Ilyenkor tehát a geológia mellé az első vonalba lép a gyakorlati geofizika is. Ennek megállapításai adhatják a geológus kezébe azt a varázsvesszőt, amelynek segítségével — egyébként erősen támaszkodva geológiai ismereteire és tudására — a letakart nagyobb mélységek geológiai viszonyairól is indokoltan megnyilatkozhatik. A gyakorlati geofizikát gazdasági okok teremtették meg. A letakart területeken, vagy a nagy mélységekben elvégzendő bányászati kutatásokhoz és feltárásokhoz kellett biztosabb támpontot keresni, hogy azok minél kevesebb költséggel és lehető eredményesen legyenek keresztülvihetők. Azonban rámutathatunk itt arra is, hogy a geofizikai kutatások geológiai tudásunk öregbítését is elősegítik, mert a gyakorlati eredmények mellett tudományosak is adódnak (amelyekről pedig sohasem lehet tudni, hogy később nem válnak-e gyakorlati értékűekké). A geofizika fontosságának felismerése és használata már sok esetben igen nagy eredményekre vezette a gyakorlati geológust és bányászt, úgy hogy ma már nyugodtan állíthatjuk: a geofizikai kutatások igen sokszor nélkülözhetetlen segédeszközei a bányászati kutatásoknak. E tény elismerése azonban szükségessé teszi, hogy a gyakorlat embere, az olaj-, az érc-, a szénkutató 'bányamérnök és geológus, a vízkutató technikus ez állandóan fejlődő, fiatal tudományág eredményeit figyelemmel