Hidrológiai Közlöny 1941 (21. évfolyam)

Szádeczky-Kardoss Elemér dr.: A Keszthelyi-hegység és a Hévíz hidrológiájáról

A Keszthelyi-hegység és a Hévíz hidrológiájáról 27 2. A felsötriász alaphegység egyedüli jelentékenyebb vízrekesztő csoportja a karni ú. n. Sándorhegyi típusú márgás mészkő csoport. Ez a felszínre csak alárendelten kerül a Keszthelyi-hegységben. Szentmiklósvölgyi kibukkanásánál a rétegek vezetik a felszínre völgyi, ill. rétegforrás alakjában a fedő hasadékos nori fődolomit vizét: Szentmiklós-forrás. 3. A pontusi agyagos rétegek számos kisebb vízhozamú talajvízszintet eredményeznek a fedő pontusi homokokban, főleg a hegység peremein és a Rezi medencében, sőt helyenként a futóhomokban, főleg a hegység északi peremén, sőt a lösz alján is. (Büdöskút, Hidegkút?) E vizek igen változó magasságúak (108—340 m t. sz. f.) és feltételezhetően változó összetételüek is. Az idézett irodalom: 1. Cholnoky ].: A Balaton hidrografiája, A Bal. Tud. Tanúim. Eredm. 1—2, 1918. 2. Csegezy G.: A Balatonmellék forrás- és patakvizeinek higiénikus jelentősége, Hidr. Közi. XII. 1932. pp. 85—57. — Les sources et les ruisseaux du Balaton, au point de vue hygienique, u. o. pp. 88—97. 3. Dornyay B.: A gyenesdiási Szent János forrás, Balaton, XXI. 1928. pp. 122— 123. 4. Dornyay B.: A Kisbalaton összezsugorodása. A Balatoni Kurir kiad. 1934. Keszthely. 5. Dornyay B.: A Balaton és környéke, Részletes Magyar Útikalauzok, II—7, Bpest, 1934. 6. Einzinger F.: Esztergom melegforrásai, Hidr. Közi. XII. 1932. pp. 82—84. 7. Emszt K.: A kékkúti „Theodora" forrás kémiai elemzésének eredményei, Hidr Közi. IV—VI. 1924—1926. pp. 11—13. 8. Emszt K.: A dunaalmási langyos források vegyi vizsgálata, Hidr.Közi. IX. 1929. 104—106. 9. Emszt K.: A „Pünkösd" forrás chemiai elemzésének eredményei, Hidr. Közil. XV. 1935. pp. 182—183. 10. Emszt K.: A római fürdő forrásvizének elemzési adatai, Hidr. Közi. XVI. 1936. pp. 156—158. 11. Gedeon T.: Hidrológiai megfigyelések a Vértes hegység délkeleti részéből, Hidr. Közi. XI. 1931, p. 54. — Hydrologische Beobachtungen aus dem südöstlichen Teil des Vértesgebirges. u. o. pp. 73—87. 12. Horusitzky H.: Tata és Tóváros hévforrásainak hidrológiája és közgazdasági jövője. Földt. Int. Évk. XXV—3, 1923. 13. llosvay L.: A Balaton vizeinek chemiai viszonyai. Bal. Tud. Tanúim. Eredm. I—VI, 1898. 14. Lóczy L. id.: A Balaton környékének geológiai képződményei és azoknak vidékek szerinti telepedése. Bal. Tud. Tanúim. Eredm. I—I. 1913, Bpest. 15. Lovassy S.: A keszthelyi Héviz tropikus tündérrózsái, Bal. Tud. Tanúim. Eredm. II—2, II. függ. Bpest, 1908. 16. Papp F.: Die warmen Heilquellen von Budapest, Hidr. Közil. XVII, 1937, pp. 79—282.