Hidrológiai Közlöny 1941 (21. évfolyam)

Szádeczky-Kardoss Elemér dr.: A Keszthelyi-hegység és a Hévíz hidrológiájáról

24 Szádeczky-K'ardoss Elemér dr. A hegység északibb részein a pontust már túlnyomóan lösz, helyenként pedig futóhomok fedi. Lösz alatti agyagos-homokos pannon és pontusi rétegekből nyeri a vizének nagyrészét a zsidivállusi, mintegy 260 m magasságú fennsík is. Ez azonban már jóval vízszegényebb terület, mert az agyagosan málló löszfelületen nagyobb a lefolyás, kisebb a beszivárgás. A vállusi patak bevágásában ily viszonyok közt völgyi források jelentkeznek főleg a község táján. A vállusi vadászház vízvezetékének kb. 220 m magasságban levő kútja (a Ketyegőkút) is e völgy egy kis mellékárkából, a pontusi agyagos vízrekesztő felett nyeri vizét. Tovább Ny-ra a pontust már túlnyomóan a finom barna futóhomok fedi. Minthogy ez nagyobb mértékben áteresztő a lösznél, a lefolyás itt kevesebb s a víz kutakkal könnyebben, de rosszabb minőségben nyerhető. Ilyen emberi élvezetre kevésbbé alkalmas kút van. a Várad-hegy alatt DNy-ra levő akolnál, továbbá a Fagyoskeresztnél. Viszont innen északra, a térképeken Kecskegerincként jelölt, ÉK felé lejtősödő futóhomok területen kb. 208 m t. sz. f. magasságban a gyorsabban mozgó talajvíz kitiinö vízü, de kissé túlhideg forrás alakjában a felületre is tör: ez a hercegi uradalom által karbantartott Csiderkút. E forrás feltételezhetően a pontusi agyag és a fiatal futóhomok határáról fakad. A geológiai térkép tévesen jelöl itt egy kb. 3 km hosszú s csaknem 1 km-t is elérő szélességű fődolomit sávot a futóhomokos s tovább ÉNy-ra dolomitmurvás területen. Nem valószínű az sein, hogy a víz forrásmészkövet rakna le. Ellenben tény, hogy a víz erősen „vasas" ízű s a forrás alatt képződött kis mocsárban gyenge tőzeges sár és helyenként kevés gyepvasérc rakódik le. A hegység belsejében az agyagos pontusi rétegek kiékelődésével vízrekesztö hiányában csaknem teljes a vízhiány. Egyedül a Büdöskút lösze, ill. barna agyagja alatt maradt meg egy tektonikus mélyedésben nagyobbacska pontusi agyagos folt, ami a hegység legmagasabb, kb. 340 m-es t. sz. f. magasságú kis talajvizmedencéjét szolgáltatja. Az ebben mélyeszteti gémeskút vize emberi élvezetre is alkalmas, a Büdöskút" elnevezés megtévesztő. A hegység legmagasabb fennsíkját, a 400—440 m magasságú Sárkányerdőt közvetlenül a felsőtriászra települve maximálisan minteg) 2 ni vastag diluviális barna agyag takarja. Ez a terület tehát teljesen vízmentes. Minthogy pedig a karsztvíz is csak mintegy 300 m-es fúrásokkal lenne elérhető s akkor sem felszálló források alakjában, ez a terület nagyobb emberi településre alkalmatlannak tekintendő. Szintén kilátástalanok a vízviszonyok a Vári-völgytől Ny-ra eső Meleghegy és Tűzkő-hegyek csoportjában. Itt u. i. az áteresztő fődolomitra, amennyiben az nincs közvetlenül a felületen, a szintén áteresztő futóhomok települ több száz méter magasságban a karsztvízszint felett.