Hidrológiai Közlöny 1941 (21. évfolyam)

Valtinyi László: A Szent Gellérthegy körüli források geodéziai felmérése

188 Papp Ferenc dr. védelmi szempontból a budapesti melegforrások belső-, sőt külső védőterületén is ellenez bármilyen célú mélyebb vízfeltárási kísérletet. A törvény a maga lényegében eszményi irányítója és szabályozója az életnek, annak bármilyen vonatkozású magyarázása, kijátszása helytelen. Ha valamely törvény rendelkezéséről kétségtelenül kiderül, hogy nem megfelelő, akkor annak megmásításáról kell gondoskodni. A jelen esetben azonban vitás, sőt tárgyilagosan szemlélve minden merészebb, nagyobb mérvű beavatkozás káros a melegforrásokra, tehát a törvény szószerintialkalmazása indokolt. Amennyiben nem védené törvény a melegforrásokat, akkor sem lehetne a fővárosnak saját legnagyobb természeti kincseit veszélyeztetni. Felesleges is, a főváros határán kívül, — amely határ ezúttal nemcsak közigazgatási, hanem természeti — a közelben találni karsztvíz felkutatására elegendő helyet. e) Megtörténhetik azonban, hogy a külső védőterület közelében — azon kívül — a karsztvízkutatás alkalmával akaratlanul langyos, illetve melegvizet tárnak fel a munkálatok. Olyan esetben, ha 19° C (az óbudai Árpád-forrás hőmérsékletét véve minimumnak) melegebb víz törne elő, azonnal kémiai vizsgálattal eldöntendő, nincs-e benne valami rendkívüli alkatrész és ha nincs, úgy azonnal betömendő, még ha a közeli község javát szolgálná is, és kívül esik is a külső védőterületen — nem a jog alapján, hanem a természeti kincsek jól felfogott érdekében. Az első teendők egyike lenne ennék a karsztvíznek felkutatása és feltárása. A karsztvíznek a főváros vízvezetéki hálózatába való korlátlan bekapcsolása egyelőre indokolatlan. Meg kell ismerni még közelebbről a karsztvíz összetételét, kémiai és fizikai állandóinak változását, egészségügyi vonatkozásait, ipari alkalmazhatóságát, illetve sajátságainak legcélszerűbb megváltozását előidéző eljáiásókat (módszereket). Csak ha mindez ismeretes, akkor kellene kisebb területrészeket, illetve ha a kísérletek szerint a Duna talajvízzel való elegyítése előnyös, elegyítéssel az egész hálózatba belevonni a karsztvizet. Ily módon mellékesen néhány népesebb fővároskörnyéki helység vízellátása is megoldható lenne. 3. Fontosság sorrendjében, a valószínűségnek megfelelően, a következő helyeket ajánlom a karsztvíz felkutatására, illetve felszínre hozatalára. I. A solymári akna, 220—230 m a tengerszint felett. 1939-ben fulladt él küzdelmes bányamunka után e helyen a szénkitermelés. A vízbetörés 137—138 m-ben jelentkezett és 10 hónap alatt kb 3 m-t emelkedett; ennek az emelkedésnek az oka az, hogy e helyen a karsztvíz az oligocén rétegekből is bőven kap vizet. Az emelési költségek elkerülése végett a 137 m-t alapul véve tárnával kellene elérni egy alacsonyabb pontot pl. az ürömi vasútállomástól* ÉNy-ra 500 m-re levő 120 -<j>- -t. Ez a tárna