Hidrológiai Közlöny 1941 (21. évfolyam)

Valtinyi László: A Szent Gellérthegy körüli források geodéziai felmérése

182 Papp Ferenc dr. sabb. E hegység karsztvíz-előfordulásairól az összefoglaló táblázatok adatai tájékoztatnak; részletekre — tekintettel a távolságra — nem térek ki. Hasonlóképen csak a teljesség kedvéért említem meg, hogy van a Siklós-Villányi hegységben is karsztvíz, azonban kellő feltárások hiányzanak és így ezt a területet ismerjük legkevésbbé. Karsztvíz előjövetele is hozzájárul a Dráva egykori árterületének elposványosításához. A hegység földtani felépítéséről ifj. Lóczy Lajos (37), hidrológiai szempontból pedig Zsigmondy V. (75), Emszt K. közölnek néhány adatot. * Ez a rövid összefoglalás: szavakba foglalt térkép, egy síkban tárja elénk a főváros budai részének földtani felépítését. A valóság ezzel szemben más. A földkéregmozgások: törések, pikkelyes rátolódások, a törések következtében létrejött íéteghullámok (flexurák) egyes helyeken gyűrődést a felsorolt képződményeket tájképi szempontból „festőin", földtani értelemben pedig mélyrehatóan rendezték át. Ezek a földkéregmozgások készítették elő a víz útját. Miután rendkívül huzamos ideig: geológiai korokon át ismételten érték kéregmozgások e hegységrészeket és az erózió is ez ember letelepedéséig szabadon pusztíthatta („lemosás" — abláció —, szélhatás — defláció —, oldás — korrosió által), a kőzeteket, ennélfogva az a felszínen erodálódott (egyenetlenné vált), a felszín alatt pedig üregesedett, egyszóval: elkarsztosodtak s így alkalmassá váltak karsztvíz felraktározására a Dunántúli Középhegység karbonátos kőzeteinek részei. Néhány fontosabb felszíni- és mélyben levő karsztvízelőfordulás: A következőkben táblázatokba foglalom össze mindazokat a helyeket, ahol a felszínen ingoványos, az év legnagyobb részében mocsaras réteknek, legelőknek nedvesség-, illetve vízutánpótlását több-kevesebb mértékben a karsztvíz fedezi. Jóllehet a felsorolás nem teljes és egyes helyeken nem bizonyítható kétségtelenül a karsztvíz szerepe, még így is megdöbbentő az ingoványos-nedves rétek nagy kiterjedése. A táblázatokban a Budai hegység közelében levő szénbányák néhány fontosabb karsztvíz-betörését is közöljük az irodalom és néhány kiváló bányász szóbeli közlése alapján. A táblázatok adataiból kitűnik, hogy a karsztvíz mindenütt található, ahol karsztosodásra alkalmas kőzet fordul elő; elsősorban is mészkövekben: így szarmata mészkőben, eocén nummulit mészkőben, kréta-, jura- és triász mészkőben, valamint triász dolomitokban. Karsztvíz — mint az eddigiekből is kitűnt — olyan helyeken raktározódik fel, ahol