Hidrológiai Közlöny 1941 (21. évfolyam)

Valtinyi László: A Szent Gellérthegy körüli források geodéziai felmérése

Dunántúl karsztvizei és a feltárás lehetősége Budapesten 1810.873741 m

3 másodpercenként. Számottevő csapadék előző napokban nem volt. 1940. július 25-én hasonló módon mérve 1.0448 m

3 volt a másodpercenként eltávozó víztömeg, előzőleg néhány csapadékos nap volt (10 mm). A Bakony peremén eltávozó karsztvíz mennyiség igen jelentékeny, valamint számottevő az a vízmennyiség is, ami a Bakony szegélyén nagy területet elposványosít. A Balaton víz utánpótlását is a Bakonyból jövő karsztvíz fedezi. A Bakonyban a felszínnel közvetlenül és könnyen öszszefüggő „élő" vagy nyilt karszt, és a felszín alatt mélyebben levő „holt" vagy fedett karszt még pedig több szintben található; a főváros vízellátása szempontjából azonban egyik sem jöhet tekintetbe. A Mecsekhegység. Böckh J. (3), Hofmann K. (3), Mauritz B., Pálfy M. (42, 43), Vitális S. (72, 73, 74) és Vadász E. (67) összefoglaló munkái alapján ismertetem a területet. A Mecsekhegység ugyancsak karsztosodó terület. A hegység alapja gránit-gránodiorit, tehát mélységbeli kristályos eruptív kőzet. Erre perm kori kavics, konglomerát, homokkő, majd hatalmas és változatos tengeri és tengerparti mocsaras üledéksor következik. A triász kezdetén werfeni seisi vörös pala, márga, lemezes mészkő, majd campili dolomitos mészkő, kagylós mészkő: tengeri üledékek. A tenger eliszaposodását jelzik a ladin márga rétegek; parti üledékek, a rhäti homokkövek. A liasz homokkő, agyagpala, márga rétegei ismételten váltakoznak kőszéntelepekkel (Pécsbányatelepen 175). A széntelepek fedő rétegei crinoideás mészkő, homokos margák, homokkő. A kréta korban fonolit, trachidolerit, lávaárak ömlöttek a felszínre, illetve behatoltak a felszín-közeli kőzetek rétegei közé. A kréta korszakot követő időben hosszabb ideig szárazulat volt területünk s a kéregmozgások, valamint az erózió a karsztosodását nagy mértékben elősegítette. A terület egy részét a közép miocén időszakban újra tenger borítja el, kavics, konglomerát, slir agyagos üledékek homokkő jelzi a helyét. A felső miocénban szarmata mészkő, meszes homokkő képződik. A pliocén elején ide is eljut a hegység köri Pannon tenger: agyag, márga, homok és homokkő a lerakodásai. A pleisztocénban lösz, vörös agyag képződött, a holocénban pedig mésztufa, kavics és ártéri üledék. A Mecsek hegységben „nyílt" és „fedett" karszt együtt találhatók. A helyi vízellátás szempontjából fontosak, s Böckh, Schafarzik, Pálfy megállapításai szerint vízellátás szempontjából a kagylós mészkő a legfonto-