Hidrológiai Közlöny 1941 (21. évfolyam)

Bodnár János dr.: Az ásványvizek kémiai vizsgálatának irányelveiről

Az ásványvizek kémiai vizsgálatának irányelveiről.* Irta: Bodnár János dr. Az ásványvizet a közönséges ivóvíztől a kémiai összetétele vagy magasabb hőmérséklete, egyes esetekben mindkettő különbözteti meg. A kémiai összetétel szempontjából az ásványvizeket jellemezheti: 1. rendesen az ivóvizekben is megtalálható, de annál nagyobb menynyiségü ásványi anyag (sótartalom), amelynek alsó határa 1 kg ásványvízre számítva 1 g, a felső határa 10 g-ig, keserű és konyhasós vizekben több 100 g-ig is felmehet; 2. az ivóvíznél nagyobb, legalább 1 g/kg szénsavtartalota; 3. bizonyos különleges alkatrészek (Fe, J, As, Ra stb) jelenléte, amelyek közül egyik-másik az ivóvizekben is megtalálható, de viszonyítva az ásványvizekhez, sokkal kisebb mennyiségben. Ezek az ásványvizeket jellemző kémiai összetételbeli tulajdonságok külön-külön is, de rendszerint kettesével vagy hármasával találhatók meg a különféle ásványvizekben. Az ásványvizek kettős célt szolgálnak: szerepelnek mint gyógytényezők, ezek az ásványvizek a gyógyvizek s nem kevésbbé fontos az a szerepük, amelyet mint élvezeti, üdítő és frissítő italok töltenek be. Annak az eldöntéséhez, hogy egy természetes víz szerepelhet-e mint ásványvíz (gyógyvíz) vagy akár mint élvezeti ital, elengedhetetlenül szükséges a víz részletes kémiai összetételének, vagyis analízisének pontos ismerete. Az ásványvizek részletes kémiai összetételére vonatkozó vizsgálatok szerint a jelenleg ismeretes 90 elem közül — nem számítva a hidrogént és oxigént — 60 elem jelenlétét mutatták ki a különféle ásványvizekben. Ezek az ásványvizelemek javarészben egyszerű vagy összetett ionok, kisrészben disszociálatlan vegyületmolekulák alakjában (a nemes gázok elemi állapotban) vannak jelen. Az ásványvízelemek legcélszerűbben * Előadta a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának 1941. évi november hó 26-án tartott ülésén.