Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

I. FEJEZET: A mélységbeli vizek - Papp Ferenc dr.: Budapest gyógyvizei

Budapest gyógyvizei 7SJ „dachsteini"-) mészkövet 1246 m-ben. Ennek a nagy besüllyedésnek a helyére D-DNy felől a Földközi tenger hatolt be és finom, laza üledékei feltöltötték a beszakadt medencét. A városligeti artézikutak fúrási adatainak alapján kereken 1190 m vastag ez az üledék sorozat, ebbői mintegy 970 m vizet át nem eresztő agyag 30 rétegben váltakozik, közte vizet vezető homok, homokkő és kavics foglal helyet. A vízzel szemben való magatartás szempontjából mindenesetre élesen külön választandó a Budai hegység, mely a vizet átereszti, a Budai hegység völgyeiben, a hegység lábánál levő és kelet felé, az Alföld felé csatlakozó vizet át nem eresztő rétegekből álló területétől. A Budai hegységet felépítő mészkő és dolomit rétegekben nagyobb mélységekben a fürdőváros alapjait képező meleg gyógyvíz; a sík területek kedvező fekvésű felszínhez közelebb levő agyag rétegeiben pedig a kiváló összetételű sósvizek és keseríívizek képződnek. A mélységbeli meleggyógyvizek keletkezésénél, legfontosabb sajátságainak megismerése szempontjából a dunaparti földtani szelvényt, mely a főváros felszíne alatt levő rétegek helyzetéről értesít, kell figyelembe venni. Amióta a vidék ilyen módon kialakult, a mai ismereteink szerint a pliocén óta a Budai hegység vízáteresztő kőzetein, mintegy 345 km

2 területen évi 600 mm csapadékot alapul véve, évente 69 millió m

3 víz szivárog le és ez a víz DNy-ra, D-re húzódva, a Duna medre alatt hatalmas természetes gátat talál maga előtt, mely feltartóztatja. A Duna medre alatt ez a víz találkozik az Alföld felől, tehát ellenkező irányból odaáramló melegvízzel is. Ez a víz az alföldi artézikutakat tápláló víz. Ennek is jelentékeny része a felszínről szivárgott le, az Alföld peremén álló vizet áteresztő vulkáni kőzetekből felépült hegyekből, az Alföld felszínéről leszivárgó víz ez. Az, hogy az Alföld körül elhelyezkedő hegyek nagy hézagtérfogatú (porozus) andezit tufa rétegei a hozzásimuló homok, homokkő dombok a reájuk hulló csapadékot könnyen felfogják, magukba zárják és levezetik, az könnyen érthető. Az Alföld felépítése azonban ilyen szempontból magyarázatra szorul. Az Alföldről szólva, mondtuk, hogy az jórészt vizet át nem eresztő agyagból épült fel, azonban ez nem egyetlen osztatlan agyagtömeg, hanem rétegekre tagolt, az agyagrétegek között homok, homokkő, sőt a felsőbb szintekben kavicsrétegek is vannak, ezek a rétegek nem terjednek az Alföld peremétől a másik perem széléig, hanem közben véget érnek, törve, gyűrve vannak, melyek között, melyeken át tud szivárogni a víz. Ha így tekintjük az Alföldet, akkor bizonyara el tudjuk képzelni, hogy az Alföldről is jut be a mélybe víz. Ez aztán akár az előbbi víz a föld mélyébe hatolva felmelegedik a föld belső melegétől, sőt a fúrások tanúsága szerint melegebb, mint a Buda-Pilisi hegység felől jövő víz és a további fontos különbség, hogy a rétegek nyomása