Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

I. FEJEZET: A mélységbeli vizek - Majzon László dr.–gróf Teleky Géza dr.: A városligeti II. számú mélyfúrás. Szent István-forrás

A városligeti II. számú mélyfúrás 67 61. Zsigmondy V.: Bányatan. 1865. 62. Pech A.: Zsigmondy Vilmos emlékezete. (Emlékbeszédek a M. Tud. Akadémia tagjairól. VI. 14. szám. p. 465. 1891.) 63. Schréter Z.: A Bükk-hegység délkeleti oldalának földtani viszonyai. (M. kir. Földtani Intézet Évi Jelentése 1933—35. évekről, II. köt. p. 511. 1939.) — Geologische Verhältnisse der SO-lichen Seite des Biifck Gebirges. (Jahresberichte der. kgl. Ung. Geol. Anst. über die Jahre 1933—1935. II. Bd. p. 526. 1939.) 64. Franzenau A.: Adat Budapest altalajának ismeretéhez. (Földt. Közl. XVIII. p. 87. 1888.) — Beitrag zur Kenntniss des Untergrundes von Budapest. (Földt. Közl. XVIII. p. 157. 1888.) 65. — Heterolepa, egy új genus a foraminiferák rendjében. (Természetrajzi Füzetek, VIII. p. 181. 1884. és a Földt. Közl. XIV. p. 297. 1884.) — Heterolepa, eine neue Gattung aus der Ordnung der Foraminiferen. (Természetrajzi Füzetek, VIII. p. 214. 1884.) 66. — Adalék néhány foraminifera héjszerkezetének ismeretéhez. (Természetrajzi Füzetek, IX. p. 92. 1885.) — Beitrag zur Kenntniss der Schalenstruktur einiger Foraminiferen. (Természerajzi Füzetek, IX. p. 151. 1885.) 67. Horusitzky H.: Részlet Budapest Székesfőváros dunabalparti területe földtani, talajtani és vízi viszonyainak ismeretéhez. (Szent István Akadémia menynyiségtan-term.-tudományi osztályának felolvasásai. I. 9. 1924.) 68. — A Béke-tér környékének (Budapest VI. kerületében) hidrogeológiai viszonyai. (Földt. Közl. LVIII. p. 122. 1928.) — Die hidrologischen Verhältnisse der Umgebung des Béke Platzes (in VI. Bezirk von Budapest). (Földt. Közl. LVIII. p. 230. 1928.) 69. — Budapest székesfőváros geológiai viszonyairól. (Földt. Közl. LXIII. p. 20. 1933.) — Die geologischen Verhältnisse der Haupt- -und Residenzstadt Budapest. (Földt. Közl. LXIII. 1933.) 70. Kárpáti ].: Fizikokémiai kutatások I. (M. kár. Földtani Intézet gyakorlati stb. kiadványai. 1940.) 71. Weszelszky Gy.: A budapesti hévvizek radioactivitásáról és eredetéről. (Math. és Term.-tud. Ért. XXX. p. 340. 1912.) 72. — A geotermikus grádiensről. (Hidr. Közl. II. p. 5. 1922.) — Über den geothermischen Gradienten. (Hidr. Közl. II. p. 105. 1922.) 73. Schmidt E. R.: Az Alföld altalajának hőmérséklete, hőgazdálkodása és a geothermikus gradiens kialakulására való hatása. (Bány. és Koh. Lapok, 84. köt. p. 246. 1936.) A 6. sz. ábrának szelvény-jelmagyarázója a 39. oldalról: 1. holocén és pleisztocén, 2. tortonien, 3. helvécien, 4. tortonien és lielvécien az I. sz, fúrásban, 5. alsómiocén — édesvízi, 6. kattien, 7. rupélien, 8, lattorfien, 9. felsötriász-dechsteini mészkő, 10. felsötriász-födolomit. 5'