Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

Papp Károly dr.: Marenzi Ferenc Károly őrgróf emlékezete

2 Dr. Papp Károly Marenzi gróf korának ismert geológus-írója, míg fia a Magyarhoni Föld­tani Társulat Hidrológiai Szakosztályának megr'apítója volt. Az idősebb Marenzi Ferenc őrgróf (1805—1886) fiatalabb éveiben mint vezérkari tiszt a tiroli Alpokban térképezett, majd idősebb Rainer főherceg fiai mellett katonai nevelő gyanánt működött. Mint altábornagy 1861-ben nyugdíjba lépett, s ezután fizikai és geológiai tanulmányainak élt Triestben. Az 1863-ik évben írta meg: ,, Fragmente über Geologie, oder die Einsturzhypothese" című könyvét, amely 1872-ben már ötödik kiadásban jelent meg Triestben. Ilyen tudós atyától származva a fiatal Marenzi Ferenc Károly már gyermekkorában magába szívta a geológia szeretetét. Életét és műkö­dését a következőkben vázolom: 1859. dec. 29-én Krajna fővárosában, Laibachban született, 8 éves korától 12 éves koráig a triesti német gimnáziumban tanult, onnét a st.-pölteni katonai kollégiumba, majd a wiener-neustadti katonai akadé­miába távozott. Ennek elvégzése után, 1878-ban, mint hadnagy a sze­gedi 46-ik gyalogezredhez került. A szegedi ezredet épen akkor moz­gósították Bosznia elfoglalására és a 19 éves hadnagy Livnó bevétele­kor esett át a tűzkeresztségen. Megemlítem e helyütt, hogy Schafarzik Ferenc boldogult elnökünk, akkor még mint 24 éves fiatal tanársegéd, a debreceni 39. sz. gyalog­ezred tartalékos hadnagya, ugyancsak Boszniában harcolt és Doboj mel­lett tanúsított vitéz magatartásáért a hadi díszítményü katonai érdem­keresztet nyerte el. A sors különös intézkedése folytán 38 év múlva épen Schafarzik ajánlotta Marenzit a Földtani Társulat tagjai sorába. De hogy visszatérjek életrajzának fonalához, Marenzi grófot 1880­ban a 7-ik huszárezredhez helyezték át, majd 1885—1888 között a nagyszebeni lovasdandár vezérkari tisztje, s 1888—1890 között a bécsi hadtestparancsnokság vezérkari századosa volt. Változatos életpályáján 1890—1892 között, mint bukaresti katonai attasé a Balkán országait ismerte meg, de 2 év múlva, 1894-ben már Lembergben látjuk nyolc ezredből álló lovashadosztály, vezérkari főnöke gyanánt. 1895—1897 között Przemysl-vár parancsnoka volt s résztvett az Albrecht főherceg táborszernagytól vezetett keletgácsországi gyakorlatokon. Századunk hajnalán a bécsi udvar bizalmából katonai attasé lesz a római követség­nél, ahol 1902-ig tartózkodik. Romániai, majd olaszországi attasé korá­ban előterjesztett jelentéseit /. Ferenc József császár és király különös figyelemmel olvasta és számos magánkihallgatáson volt alkalma tapasz­talatairól beszámolni. 1902 és 1906 között a győri 26-ik gyalogezred parancsnoka volt, amikor is Frigyes főherceg pozsonyi hadtestparancs­nok nagy elismeréssel nyilatkozott működéséről.

Next

/
Thumbnails
Contents