Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

I. FEJEZET: A mélységbeli vizek - Majzon László dr.–gróf Teleky Géza dr.: A városligeti II. számú mélyfúrás. Szent István-forrás

34 Dr. Majzon László és dr. gróf Teleki Géza zet hidrológiával foglalkozó szakemberei végzik, kiknek feldolgozási eredményei a talajtani 1 : 25.000 mértékű térképlapokhoz fűzött magyarázók külön fejezeteiben látnak napvilágot. Míg a mélyebb s így idősebb képződményeket is harántoló mélyfúrások feldolgozása a kincstári mélyfúrásokkal együtt a mélyfúrási laboratórium feladata, amely szintén közzéteszi vizsgálatainak eredményeit. így valóravált Sckafarzik F.-nek (47. p. 24.) 1923-ban kelt felhívása: „magától értetődőleg kívánatos a mélyfúrási tevékenység tudományos támogatása és megkönnyítése szempontjából, hogy a Magyar Földtani Intézet által máris megkezdett fúrási kataszter minél előbb befejeztessék és legalább főeredményei közrebocsáttassanak", A m. kir. Földtani Intézet a városligeti fúrás ideje alatt természetesen rendszeresen megkapta a fúrás napijelentéseit (48.) és a fúrólyukból előkerülő rétegminták anyagát, melynek feldolgozásával az igazgatóság minket bízott meg. Ezeknek vizsgálata a kincstári mélyfúrásokéhoz hasonlóan történt s gróf Teleki G. a kőzettani, Majzon L. pedig az iszapolási maradékokból előkerült, kiválogatott s részben identifikált foraminiferákat határozta meg s a sztratigráfiai kiértékelésüket végezte. Az új városligeti fúrás ilyen irányú feldolgozására egyrészt szükség volt a kincstári mélyfúrások vastag rupélien rétegeinek összehasonlító vizsgálataival kapcsolatban is, másrészt az irodalom (5. p. 10.) már a fúrás adatainak, mint „égetően szükséges" és mielőbb közzéteendő voltáról ír, különös tekintettel éppen a rupélien, ezenkívül a középmiocén rétegződésekre vonatkozóan. A régi városligeti fúrás irodalma. A II. számú fúrás mintáinak s az abból előkerült foraminiferák leírása előtt szükséges, hogy a régi Zsigmondy-féle fúrásnak az irodalomban szétszórt adatait ismertessük. A régi fúrás helyére vonatkozóan az irodalomban az alábbi adatokat találjuk. Zsigmondy V. (6. p. 64.) szerint: „a fúrás a városligeti tó közelében I. Tábla D pontján vitetett véghez". Ez pedig a mellékelt térkép szerint az Andrássy-út végében van. Halaváts Gy. (49. p. 11.) és id. Lóczy L. (8. p. 124.) képet is közölnek a kútról. Pontosabban adják a helyet Halaváts Gy. (9. p. 302.) és Papp K. (10. p. 623.) munkái: „az Andrássy-út tengelyében, a milléniumi emlék arkangyalos oszlopa előtt". Az 1929-ben kiadott „Budapest székesfőváros területének földtani térképe" a fúrás helyét a Schafarzik F.-féle (11.) magyarázó térképéhez hasonlóan a milléniumi emlékműtől É.-ra a városligeti tó partjára helyezi, 40 C°-nál melegebb, fúrással feltárt hévvíz jelzéssel. Horusitzky H. (12. p. 21.) szerint ,,az Andrássy-út végén, a millenáris emlék mögött"; ugyané munkájában a 30. és 31. oldalak között levő táblázatán „ezredéves emlék