Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

Szakosztályi ügyek az 1940. évről - Horusitzky Henrik: Az elnöki megnyitó: az ismeretlen vízről

370 Szakosztályi ügyek az I

(J40. évről 370 végbemennek? A jövő titka ez még, aminek megoldása azonban a szenvedő emberiség számára is értékes eredményeket igér. Ha csak az elmondott egy-két kérdést vesszük szemügyre, akkor is kiderül, hogy bizony még igen kevés az, amit erről az egyszerűnek látszó anyagról — a vízről — tudunk. Nem kevesebb a bizonytalanság, ha a vizet földtani szempontból vizsgáljuk. Nem lehet itt célom, hogy az összes hidrogeológiai problémákat felsoroljam, mint pl. a talajvíz áramlásának és ingadozásának összefüggése a kőzettel, s az altalaj geológiájával, a források bonyolult törvényei, a gázos kutak fizikája stb., csak arra a sok félreértésre és bizonytalanságra mutatok rá, mely éppen legutóbb a karsztvíz kérdéssel kapcsolatban felmerült. Van-e középhegységünkben egy nagy összefüggő karsztvízszint és hány ilyen karsztvízemelettel kell számolnunk és milyen szintekben? Milyen törvényszerűségek szerint függ össze a karsztos járatok karsztvize, mely a közlekedő edények törvényeivel csak nagyon vázlatosan magyarázható? Mi lesz a mélységbe hatoló karsztvíztömegek sorsa a mélyben? Tárolódhatik-e karsztvíz geológiai időkön át s mi a különbség a ma karsztosodé fiatal felszínes karsztok és az eltemetett őskarszt, vagy geológiai karsztok között? E kérdések még csak problémaként merültek fel, de végleges megoldást alig nyertek. Bárhová nézünk a víz tudományának, a hidrológiának területén, mindenütt azt látjuk, hogy szinte elemi kérdések várnak még megoldásra, s tudásunk még valóban gyerekcipőben jár. Pedig nincs földi anyag, mely szorosabb vonatkozásban volna az egész élővilággal és az ember életével is, mint éppen a víz. A víz mindenütt jelen van körülöttünk, a szerves és szervetlen világban egyaránt. Épp úgy bele van zárva a legkeményebb kőzetekbe, mint a leglazább homokba, vagy a levegő lehulló porába. A szerves élet elképzelhetetlen víz nélkül s ott kering ez a titokzatos anyag minden protoplazma cseppben, a szerves világ minden sejtjében. Az élő világ nagy részének nemcsak éltető italát, hanem közegét is jelenti a víz, hiszen az élőlények nagyrésze vízben él és megszámlálhatatlanok azok az összefüggések, melyek a vízben élő állat- és növényvilág s a víz összetétele, nyomása, hőmérséklete s általában fizikai és kémiai viszonyai között fennállanak. A levegő párái, a csapadékviszonyok az egész földi életet befolyásolják. Mindezek a viszonyok kormányozzák részben az emberiség magasabbrendü életét, a társadalom életét is. Hiszen az ívóvízszerzés lehetősége határozta meg az emberi település helyeit, az ivóvíz minősége befolyásolja a közegészségügyi viszonyainkat, a csapadékviszonyok és öntözési lehetőségek befolyásolják mezőgazdaságunkat, vizi útjainkat, nagy hatással vannak kereskedelmünkre, vízi erőink pedig az iparunkat táplálják energiával. Mi iparkodunk a víz erőit az ember szolgálatába fogni, s a hidro-