Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

Szakosztályi ügyek az 1939. évről - Takáts Tibor dr.: A titkári jelentés

362 Szakosztályi ügyek az I

(J40. évről 362 dr. Baltenegger Róbert, dr. Bogsch László, dr. Lóczy Lajos és dr. Vendl Miklós a Természettudományi Társulat választmányának tagjai lettek. A Bányászati és Kohászati Egyesület választmányába dr. Mauritz Béla, Mazalán Pál és dr. Vendl Miklós kerültek be. Az örömteljes híreken kívül be kell számolnom szakosztályunk gyászáról is. A mult évben hagyott el örökre bennünket Becsey Antal m. kir. kormányfötanácsos, aki szakosztályunknak alapításától kezdve haláláig rendes, 1925-től 1935-ig pedig választmányi tagja volt. 1871-ben született Pozsonyban. A Kir. József Műegyetemen 1894-ben szerezte meg gépészmérnöki oklevelét és másfél évig volt még a gépszerkezettani tanszék mellett tanársegéd. Ezután, mint a székesfőváros gépészmérnöki osztályának tagja, ő tervezte és vezette egyebek közt az Új Szent Jánoskórház gépi berendezését. 1903-ban önálló mérnöki és vállalkozói irodát nyitott s ő tervezte és építette meg a többi közt a Nemzeti Színház, a pesti Vigadó fűtő- és szellőző berendezését és összesen 35 magyar város és község vízmüveit, részben csatornázását is, valamint a kissármás—torda—marosújvári földgázvezetéket. A háború után ismét több város vízvezetéki és csatornázási tervét készítette el s részben építette is meg. 1912-ben választották először be a főváros törvényhatósági bizottságába. 1931. óta a közgyűlésnek örökös tagja. 1914. óta évekig tagja volt a Fővárosi Közmunkák Tanácsának. A Gázművek üzemi választmányának elnöke, felsőházi póttag. A Magyar Mérnök- és Építészegylet gépészmérnöki szakosztályának volt elnöke, a Magyar Mérnökök Országos Szövetségének választmányi tagja, számos kereskedelmi és iparegyesület vezető tagja. Apponyi Albert gróffal ö szervezte meg a Magyar-Amerikai Kereskedelmi Kamarát, melynek alelnöke volt. Számos tanulmánya és cikke jelent meg a Hidrológiai Közlönyön kívül, más szaklapokban, folyóiratokban és hírlapokban. A II. osztályú polgári érdemkereszt tulajdonosa volt. Ugyancsak a mult esztendőben érkezett sikerekben gazdag pályájának végéhez kisenyedi és alsószentmihályfalvi Sigmond Elek dr. műegyetemi ny. r. tanár, a József Műegyetem vegyészmérnöki-, közgazdasági-, valamint gépész-vegyészmérnöki karának dékánja, az országgyűlés felsőházának tagja, a Magyar Tudományos Akadémia és a Szent István Akadémia rendes tagja. Szakosztályunknak alapításától kezdve rendes tagja. Számos kongresszus és bizottság elnöke volt, magyar és külföldi folyóiratok lelkes munkatársa, több külföldi és nemzetközi egyesület tiszteleti tagja, a Magyar Érdemrend középkeresztjének, a Corvin koszorúnak, a görög Phönix-rend középkeresztjének és a francia „Merite Agricole"-rend parancsnoki keresztjének tulajdonosa. 1873-ban született Kolozsváron. A Kir. József Műegyetemen 1895-ben vegyészi oklevelet szerzett, három évvel később pedig a Ferencz József Tudományegyetemen a bölcsészeti tudományok doktorává avatták. Egy ideig a nagybányai Vegykémlő Hivatalban gyakornokoskodott, majd asszisztens lett az Országos Magyar Kir. Növénytermelési Állomáson. 1905-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészettudományi karán magántanárrá habilitálták. Külföldi tanulmányútjai során Franciaország, Németország, Dánia, az Egyesült Államok és Egyiptom mezőgazdasági tudományos intézményeit és a mezőgazdasági iparok fontosabb telepeit tanulmányozta. 1908-ban a Kir. József Műegyetem Mezőgazdasági Chemiai Technológiai tanszékén műegyetemi nyilvános rk., 1910-ben pedig nyilvános rendes tanár lett. Nagyszámú hazai és külföldi szaklapokban megjelent tanulmányai és értekezései nagyarányú munkásságáról tesznek tanúságot, de egyben arról is meggyőznek, hogy a mezőgazdasági tudományok keretében mennyire sokoldalú tevékenységet fejtett ki. Munkáiban a gazdasági növénytermesztés, táplálkozás, összetétel, tápanyag-szükséglet, trágyázás,