Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

Szakosztályi ügyek az 1939. évről - Takáts Tibor dr.: A titkári jelentés

Szakosztályi ügyek az I

(J40. évről 359 Miklós, Vitális István tagtársaink nevével találkozunk. A Barlangvilágban Cholnoky Jenő, Kadic Ottokár, a Budavárban Cholnoky Jenő, Finály István, Kadic Ottokár, az Időjárásban Aujeszky László, a Magyar Mérnök- és Építészegylet Közlönyében Aujeszky László, Szily József, a Matematikai és Természettudományi Értesítőben Vitális István, a Műszaki Világban Mazalán Pál, Varga József, a Mezőgazdasági Kutatásokban Finály István, a Földrajzi Közleményekben Cholnoky Jenő, IrmédiMolnár László, Kerekes József, Lóczy Lajos, Strömpl Gábor, az Erdészeti Lapokban Aujeszky László, a Földtani Közlönyben Bogsch László, Ferenczi István, Jaskó Sándor, Kerekes József, Körössy László, Kulhay Gyula, Majzon László, Noszky Jenő, Schréter Zoltán, Szád.eczky-Kardoss Elemér, Vitális Sándor, Wein György, a Földtani Értesítőben Földvári Aladár, Hoffer András, Körössy László, Kulhay Gyula, Lászlóffy Wofdemár, Majzon László, Mauritz Béla, Papp Ferenc, PávaiVajna Ferenc, Vitális István, a szegedi Actában Kocsis Endre, a Földgömbben Jaskó Sándor, a Székelységben Bányai János, a Technikában Papp Rémig, Varga József, a Természettudományi Közlönyben Aujeszky László, Ballenegger Róbert, Bogsch László, Boros Ádám, Dudich Endre, Ferenczi István, Földvári Aladár, Kadic Ottokár, Mauritz Béla, Pékár Dezső, Szily József, Varga Lajos, a Vízügyi Közleményekben Ballenegger Róbert, a Vízmüvek Lapszemléjében Vojcsik Lipót írtak hoszszabb cikkeket. Önálló művekként jelentek meg: Lászlóffy Woldemár: A Duna 1838-i árvize. Ezt a munkát a Magyar Mérnök- és Építészegylet legnagyobb díjával, az egyleti aranyéremmel tüntette ki. Mauritz Béla: A természet világa c. sorozat IV. kötete: A Föld és a tenger. A Természettudományi Társulat adta ki 100 éves fennállása emlékére. Sümeghy József: A Győri medence, a Dunántúl és az Alföld pannóniai összefoglaló ismertetése. Szádeczky-Kardoss Elemér: Geologie der rumpfungarländische kleinen Tiefebene mit Berücksichtigung der Donaugoldfrage. A soproni Bánya- és Kohómérnöki Osztály Közleményeinek különlenyomataként jelent meg. Szily József: a vízépítési laboratórium és a modellkísérletezés. Vitális István: Magyarország szénvagyona. Itt kell megemlítenem Schmidt E. Róbert 12 db. térképmagyarázóját is a m. kir. Földtani Intézet kiadásában. A soproni nyári egyetemen tagtársaink közül, mint előadók, Mazalán Pál, Telegdi-Roth Károly, Schmidt Sándor, Szádeczky Elemér, Varga József, Vendl Miklós szerepeltek. Nagyon messze vezetne felsorolni azt a számos külföldi folyóiratot is, melyekben tagtársaink közleményei megjelentek. A rokonegyesületek munkásságára térve át, elsősorban a Magyar Mérnök- és Ppitészegylet vízépítési szakosztályáról kell megemlékeznem. A szakosztályban társelnökünknek, Rohringer Sándornak vezetése alatt a megszokottnál is élénkebb élet folyt; az elmúlt év folyamán 15 előadás hangzott el. Elsők között említjük a Székesfővárosi Vízművek előadás-sorozatát a legutóbbi évek nagy beruházásairól, mely gazdag volt hidrológiai vonatkozásokban. A geológus, a földrajzi kutató, és a vízimérnök érdeklődésére egyaránt számot tarthatott Fuchs Károly előadása „A hordalékos vízfolyások mederváltozásairól" és bőséges hidrológiai anyagot tartalmazott Bogárdi Jánosnak Los-Angeles ármentesítéséröl szóló előadása. Az őszszel kezdődő évad kimagasló eseménye volt a kultúrmérnöki intézmény 60 éves fennállása alkalmából rendezett előadássorozat, amelynek bevezető előadásán szakosztályunk is üdvözölte az ünneplő kultúrmérnöki testületet. A hidrológiát hivatalból művelő intézményeink legelsője, a földmívelési minisztérium Vízrajzi Intézete, az ország örvendetes megnagyobbodásával kapcsolatos szervezési teendőkkel volt leginkább elfoglalva. A területi visszacsatolásokkal megkétszereződött a víz-