Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

VII. FEJEZET: Varia - Horusitzky Henrik: Lehetne-e az új városházát hévvízzel fűteni?

Lehetne-e az új városházát hévvízzel fűteni? 347 meg a közvetlen közelében mély esztett új fúrás hatalmas vízelvonását. A Rudas-fürdö melletti fúrások, a Juvertíus-iorrks, stb. és a legutóbb általam javasolt várkerti fúrás egyaránt azt bizonyítják, hogy a megfelelő geológiai körültekintéssel mély esztett fúrások újabb és újabb hévvíztömegeket tárhatnak fel, s még messze vagyunk attól, hogy hévvizünk túlzott igénybevételétől, vagy elapadásától aggódnunk kellene. Pedig jelenleg a fővárosi források összes vízhozama kb. 60.000 köbméter, ami eléggé szemlélteti altalajunk hévvízbőségét. Az elmondottak után most már rátérhetünk pár szóval arra a kérdésre, milyen kilátásokkal járna a tervezett új városháza fűtése céljaira egy-két mélyfúrás lemélyesztése. 1. Említettem, hogy a főváros altalajában a triászkori dolomit repedései és üregei raktározzák fel a hévvizet. Ha a dolomitra nem közvetlenül agyagos üledékek, kiscelli agyag, hanem eocénkori mészkő települ, akkor már a dolomit felett, az eocén mészkőben is elérhetjük a hévvizet, miután ennek repedései is vezethetik a vizet. A városligeti fúrások már eocént nem találtak. Ez a kőzet a Budai hegység és a Városliget között kiékül, az új városháza területén azonban még megtalálhatjuk esetleg kivékonyodott részletét. A Budai hegység dolomitja egyes lépcsőkben süllyed alá a pesti oldalon, az agyagtakaró alatt, s a Városligetben már 1000 méter körüli mélységig jut le. Ezért a városligeti fúrásoknak is ilyen mélységig kellett lehatolni. A Duna fvlé közeledve, kétségtelenül hamarabb érhetjük el a triász dolomitot, melynek mélységét a tervezett új városháza területén 600—700 méterre becsülöm. Lehet azonban, hogy már hamarabb is rábukkanunk, aszerint, hogy milyen szintbe lezökkent dolomitlépcsőre talál a fúró. Felette esetleg még vékony eocén-réteg is fekszik, mely a hévvizet még hamarabb elérhetővé teszi. Felette budai márgát, kiscelli agyagot és esetleg még kisebb vastagságú miocén rétegsort is várhatunk. Próbafúrások nélkül természetesen csak ilyen hozzávetőlegesen lehet a várható rétegsor kérdéséhez hozzászólni. A végleges mélységbecsléshez Ls kellenek kisebb próbafúrások, mert ha ezek miocén-rétegeket tárnak fel, természetesen nagyobb mélységben kell a triászt keresni, mint hogyha már kiscelli agyag fekszik közvetlenül a felszín alatt. Ezeket az idősebb kőzeteket a területen a Duna kavicsos, homokos és iszapos hordaléka és esetleg feltöltés takarja. 2. A víz hőfoka elérheti, sőt esetleg meg is haladhatja a 60 C-fokot. Ez a becslés elég óvatos, mert a pesti oldal hévvizei általában melegebbek a budaiaknál, miután távolabb van a terület a hegységtől és a hegység hideg karsztvizei itt kevésbbé éreztetik hatásukat. 3. A víz kémiai összetétele a városligeti és a budai vizekkel nagyjából azonos lesz, tehát karbonátos vízre kell számítanunk.