Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

VII. FEJEZET: Varia - Száhlender Lajos dr.: A budai keserűvizek története és gazdasági jelentősége

A budai keseríívizek története és gazdasági jelentősége 329 Irodalom. Reuss F. A.: Eaux améres de Saidschitz en Bohémé. (Vienne, 1810.) Bélteki S.: Conspectus systematico practicus aauarum mineralium magni principatus Transylvaniae indigenarum. (Vindobonae, 1818.) Steinmann

—Reuss: Das Saidschitzer Bitterwasser. (Prag, 1827.) Wetzler J. E.: Ueber den Nutzen und Gebrauch des Püllnaer Bitterwassers. (Leipzig, 1827.) Kitaibel P.

—Schuster ].: Hydrographica Hungáriáé. (Pestini, 1829.) Kiltiches 1. Dr.: Das Püllnaer Bitterwasser. (Prag, 1829.) Müller C.: Tractatus de Aqua Ptillnaensi. (Pragae, 1834.) N. N. Die berühmtesten und besuchtesten Bäder und Gesundbrunnen von Ungarn. (Leipzig, 1837.) Schulek A.: Analysis aquarum mineralium. (Dissertatio Inauguralis, — Budae, 1842.) Lengyel Dan. de Przemysl: Die Heilquellen und Bäder Ungarns. (Pesth, 1854.) N. N. Abhandlung über die Kaiserin Elisabeth Bittersalz

—Quelle zu Ofen. (Ofen, 1854.) Joachim W.: Die Bitterwasser Pannoniens. (Pest, 1855.) N. N. Kurze Abhandlung über das Ofner Bitterwasser. (Extrabeilage zu Nr. 13 der Balneol. Ztg. 1855.) Török J.: A két Magyarhaza elsőrangú gyógyvizei és fürdöintézetei. (Debrecen, 1859.) Wachtel D. Dr.: Ungarns Kurorte und Mineralquellen. (Oedenburg, 1859.) Saxlchner A.: Die Hunyadi János Bittersalzquelle zu Ofen. (Pest, 1870.) Martin A. Dr.: Die Hunyadi János Bittersalz-Quelle zu Ofen. (München, 1871.) Martin A. Dr.: Die Hunyadi János Bittersalz-Quelle zu Ofen. (München, 1872.) Molnár ].: A „Budai Rákóczi" keserűvíznek vegyelemzése. (Mathematikai és természettudományi közlemények, XIV. kötet, II. sz. — Budapest, 1876.) Fresenius R. Dr.: Chemische Untersuchung der Hunyadi János Bittersalz-Quellen. (Wiesbaden, 1878.) Bernáth J.: A magyarországi ásványvizek lelhelyei. (Mathematikai és természettudományi közlemények XV. köt. — Budapest, 1878.) H. G. O. Das Ofner Bitterwasser-Geschäft. (Pester Lloyd Nr. 315, — 1881.) Chyzer K. Dr.: Magyarország gyógyhelyei és ásványvizei. (S.-A.-Újhely, 1885.) Bernáth ].: A budai keserűvízforrások állapota az 1888. évben. (Budapest, 1888.) Ilosvay L. Dr.: új adat a budai keserüvizek ismeretéhez. (Földtani Közlöny XXVI. kötet, 237 o. — Budapest, 1897.) Mádai L. ifj.: A Császárfürdö monográfiája. (Budapest, 1927.) Szabó /.: A főváros újabb csatornaépítései, különös tekintettel az agressiv talajvizekre. (Budapest, 1935.) Kunszt J. Dr.: Gyakorlati balneológia. (Budapest, 1936.) Benczúr Gy. Dr.: Gyakorlati balneológia és klimatológia. (Budapest, 1939.) Horusitzky H.: Budapest dunajobbparti részének (Budának) hidrogeológiája. (Budapest, 1939.)