Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

VI. FEJEZET: Az esővíz - Szabó János: A székesfőváros csatornaépítkezései, tekintettel az agresszív vizekre

A székesfőváros csatornaépítkezései tekintettel az aggresziv vizekre 313 mint valamely magas-építmény alapjainál. Egy építmény felmenő kész alapfalazatára a szigetelőrétegek tökéletesebben készíthetők el. Minthogy az előadottak szerint a csatornaépítésnél a védekező eljárások a talajvíz szulfáttartalmának töménységéhez igazodnak, ebből önként következik, hogy a tervezett csatornázási munka végrehajtása előtt pontos talaj- és vízvizsgálatokat kell tartani. Az építési tervek, valamint a költségvetés az ilyen vizsgálati adatok ismerete nélkül nem is volna különben helyesen elkészíthető. Az előzetes talajfúrásokat általában 45 mm átmérőjű kézi földfúróval végezzük. Ennek kezeléséhez 4 munkás elegendő. A fúrásokat általában egymástól 40 m távolságban végeztük. A tapasztalat szerint nagyobb távolságban, szórványosan végzett fúrásoknak nincs gyakorlati jelentősége, mivel a változatos geológiai alakulatokról így pontos kép nem nyerhető. Sziklás talajban, vagy nagyobb mélységek esetén, amikor a fúrásoknál nagyobb tömeghatásra van szükség, 150 mm átmérőjű állványos csörlővel felszerelt nagy földfúrót használunk. Ennek kezelése azonban már 8 munkást kíván. A talajfúrási adatok elbírálásánál nagyon óvatosan kell eljárni. Közismert, hogy a talajvízszín, valamint a szulfáttartalom is nagyon tág határok között ingadozik. Előfordult, hogy fúrás alkalmával edénybe felfogható mennyiségű talajvíz nem is jelentkezett. Ezzel szemben a nedves, agyagos talaj aggreszivitása nagynak bizonyult. Feltöltéses talajoknál nagyon sok esetben talajvíz jelenléte nélkül is kimutatható volt a talaj szulfáttartalma, aminek az volt az oka, hogy a kén-tartalmú salakfeltöltőanyagból a levegő és a talajba szivárgó nedvesség behatására kémiai cserebomlás folytán szulfátok képződtek. A talaj minta-vételénél arra is ügyelni kell, hogy a talajvíz esetleg aggreszív szénsav és kénhidrogén tartalma legcélszerűbben a helyszínen határozható meg. Az utóbbi 10 évben végrehajtott csatornaépítésekkel kapcsolatban közel 2.000 esetben végeztünk talajfúrásokat, amelyeknek adatairól az út- és csatornaépítési ügyosztály rendszeres nyilvántartást vezet. A nyilvántartó lapok a talajrétegeket és a talajvíznek a lánchídi 0 pontra vonatkoztatott magasságait, továbbá a vegyvizsgálati adatokat tartalmazzák. E nyilvántartás adatai a nagyközönség részére is hozzáférhetők. A székesfőváros által már évek óta rendszeresített talajvizsgálatokat a m. kir. Belügyminiszter úr 104.081/1937. B. M. számú körrendeletével országszerte kötelezővé tette. Ugyanis csak az ilyen vizsgálatok megejtése, illetve az azok alapján foganatosított óvó intézkedések esetén kerülhető el, hogy az önkormányzati testületek — a földbe fektetett egyes közmüvek várható élettartamával nem számolva — súlyos anyagi károsodást szenvedjenek. Az út- és csatornaépítési ügyosztály az említett, egyes építkezéseket