Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

VI. FEJEZET: Az esővíz - Zaitz László: A városok csatornázása

290 Zaitz László okozó csíráit tartalmazza: ez a kolera, a vérhas és a tífusz. E három betegség közül a szennyvíz leggyakrabban tífuszos tömegmegbetegedést okoz. A tífuszbacillus a tífuszos beteg ürülékével kerül a csatornákba és itt életképességét sokáig megtartja. A tífusznak hosszú a lappangási ideje, tehát amikor a tömegfertőzés jelenségei kétségtelenül felismerhetők, akkor már a kórokozó csírák a legyek, fertőzött kutak, stb. útján a lakosság széles rétegeihez utat találhatnak. A csatornázás bevezetése minden nagyvárosban jótékonyan éreztette hatását abban a tekintetben is, hogy a tífuszhalandóság lényegesen alászállott. Pontos adataink vannak e tekintetben Berlinről, ahol a hetvenes években az általános csatornázás bevezetésekor a tífuszhalandóság egy ezrelék volt. Ez a szám a háború utáni időkben 0.02°/

o„-re csökkent. Kétségtelen, hogy ebben a javulásban az egyéb egészségügyi berendezések általános fejlődése is szerepet játszott, azonban elvitathatatlan, hogy a tífuszhalandóság csökkenésében a csatornázás bevezetése a leglényegesebb tényező. Valamely városban a csatornázás hiánya a kórokozó baktériumoknak előbb vázolt közvetlen széthurcolási lehetőségén kívül még igen súlyos talajfertőzésre is ad alkalmat. A szennyezett árkokból és a pöcegödrőkből ugyanis a szerves, rothadásra hajlamos anyagok, valamint a baktériumok a talajba szivárognak és megfertőzik azt a talajvizet, amely az ivóvízkutakhoz a vizet szolgáltatja. Mivel pedig a talajvíz általában a földrétegek alatt lassú mozgásban van, a szennyeződés a talajvízzel tovább vándorol és így a talaj- és talajvízfertőzés nagyobb körzetre is kiterjedhet. Előfordult olyan eset, hogy egyik vidéki városunkban a vízvezetékcső a város nem csatornázott részén pöcegödrök által fertőzött talajban törést szenvedett és a csőbe jutott szennyeződés tífuszmegbetegedéseket okozott. A fertőzött talajvíz még akkor is okozhat megbetegedést, ha a kút vizét nem ivásra, hanem csupán veteményes kertek öntözésére használják. Nyers zöldség- és salátafogyasztás után bekövetkezett fertőző betegség okát leginkább a nem kifogástalan öntözővízben kell keresni. A kórokozó baktériumok terjesztésén és a talajfertőzésen kívül van még a szennyesvízeknek egy harmadik ártalma; és ez a levegőnek, a szennyvízrothadás közben fejlődő gázokkal való elszennyeződése. Ezek a gázok ilyen nagy hígításban mai tudásunk szerint megbetegedést ugyan nem okoznak, azonban elsőrendű közegészségügyi követelmény, hogy a mocsárgáz, kénhidrogén és egyéb káros kigőzölgés a levegőt ne rontsa. A szennyesvíz ártalmai arra vezethetők vissza, hogy az szerves, tehát rothadásra képes anyagokat tartalmaz. A szerves anyagok nyújtják a táplálékot a szennyvíz baktériumflórájának s ugyancsak a szerves