Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

VI. FEJEZET: Az esővíz - Morvay Endre dr.: Az 1940. és 1941. évi árvizek

286 Dr. Morvay Endre év folyamán a védekezés kereken 400.000 pengőbe, a folyó évben pedig kb. 300.000 pengőbe került. A végrehajtott intézkedésekkel sikerült elérni, hogy ezek az árvizek Budapest területén csak aránylag lényegtelen károkat okoztak. A szerzett tapasztalatok alapján nyilvánvaló, hogy a székesfőváros védőművei, felkészültsége és árvízvédelmi szervezete kielégítőnek bizonyult. Az árvizek tanulságai azonban megmutatták, hogy a székesfőváros árvízvédelmi biztonságát a mai beépítettség és a város mai fejlettsége mellett miként kell tovább tökéletesíteni, kiegészíteni. Azóta, hogy a védőművek kiépültek, a város — különösen az utóbbi évtizedekben — erősen fejlődött, új városrészek alakultak, külső városrészek beépültek. Ennek megfelelően a dunai rakpartokat és védtöltéseket kiegészíteni, a vízfolyásokat szabályozni, a csatornahálózatot fejleszteni, részben átépíteni, korszerűsíteni kell. Kívánatos, hogy a budapesti folyamszakasz védőműveit a belső rakpartokon 9 m, a város külső részein legalább 8.50 m magasságra felemeljék. Fontos Buda csatornázásának, a hegyivizeket levezető árkoknak, a patakoknak és belvizeknek megfelelőbb rendezése s főleg a biztonság fejlesztése. Az árvízkor szerzett tapasztalatok alapján sürgőssé vált munkálatokra az elmúlt évben 440.000 pengőt, a folyó évben 535.000 pengőt kellett engedélyezni. — De ezek az összegek csak a sürgős munkálatok költségei. A védekezésnek és a biztonságnak teljes kiépítése, a szükséges munkák, beszerzések és felszerelések várható költsége közel 7 millió pengőbe kerülne, s már az úgynevezett abszolút biztonság állapotának elérését jelentené. — Ennek a munkatervnek a legnagyobb része nem új. A biztonság teljes kiépítése nem a műszaki elgondolások hiánya, hanem a pénzügyi lehetőségek szűk keretei miatt nem volt mindezideig megvalósítható, de tervszerűen megy előre. A tapasztalatok alapján megállapítható volt az is, hogy Budapestet főleg a délre fekvő folyam-szakaszokban keletkezett jégdugulások, jégtorlaszok veszélyeztetik. A jégképződés tehát nagyobb távolságra is árvízveszélyt rejt magában. Ezért indokolt, hogy az árvízvédelem érdekében helyi kereteken túlmenően nagy, szerves összefüggésükben megtörténjenek mindazok az intézkedések, amelyek nemcsak a székesfővárosra, hanem az egész országra vonatkozóan az árvízveszély elkerülését, csökkentését lehetségessé teszik. Szükséges a Duna folytatólagos szabályozása. Igen fontos, hogy az állandóan dolgozó folyamnak — mint élővíznek — kimosásait, erodálá-