Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

VI. FEJEZET: Az esővíz - Lászlóffy Woldemár dr.: A Duna Budapestnél

274 Dr. Lászlóffy Woldemár A fenti táblázat világosan mutatja, hogy január 10-e és február 4-e közt valamivel nagyobb a valószínűsége annak, hogy jégzajlás lesz, mint annak, hogy nem lesz jég. A december 17-e előtti és március l-e utáni napokban már minden negyedik évnél is ritkábban fordul elő a jég. Novemberben, és március 10-e után pedig 10%-náI is kisebb a jégelőfordulás valószínűsége. A folyam beállásának valószínűsége január 2l-e és febr.uán 9-e közt a legnagyobb, átlag minden ötödik évben fordul elő. Január 5-e előtt és márciusban 10%-nál is kisebb a valószínűsége annak, hogy jégpáncél borítsa a pesti Dunát. * A Duna vízviszonyainak megvilágítására ideiktatom az alábbi vízhőmérsékleti táblázatot is, amelyben részben Greguss Gyula 1865/66. évi budapesti,

8 részben a Székesfővárosi Vízmüvek káposztásmegyeri mérései alapján

9 a havi középértékeket adom meg: A Dunavíz és a levegő hőmérséklete Budapesten. Hó: I. II III. IV. VVI. VII. VIII. IX. x. XI. XII. Év Vízhőmérséklet C° (22 éves sor) 0:9 1-3 4-0 9:2 14-5 17-9 19-5 18-8 15-8 10-9 5:4 1-8 10;0 Léghömérséklet (100 éves sor) —1-3 0-6 5-4 11-5 16-8 20-1 21-9 21-1 16*6 11-3 4-7 0-3 10-7 Különbség C° 2-2 0-7 —1-4 —2-3 —2-3 —2*2 —2 4 —23 —08 —04 0 7 1*5 —0:7 A táblázatból elsősorban a folyóvíz hőmérsékleti viszonyainak kiegyenlítettsége tűnik ki. A víz télen melegebb, nyáron hűvösebb, mint a levegő. A fagypont alatti havi közép víznél természetesen nem fordul elő, de még egyes negatív leolvasások sem lehetségesek, mert folyóvízről van szó. Az 1929. év rendkívüli hideg februárjában pl. a Duna havi középhőmérséklete 0 0 C° volt. Legmelegebb a víz júliusban, de átlagos havi középhömérséklete akkor is 2-4 C°-kal van a levegőé alatt. (Előfordult júliusban 22 C°-os és 16-8 C°-os középhőmérséklet is.) A víz hőmérsékletének részletesebb vizsgálatával itt nem foglalkozom, csupán megemlítem, hogy a fenti adatok a keresztszelvény minden pontjára érvényesek, s Greguss Gyula: A Duna viz hőmérséklete. Mathematikai és Természettudományi Közlemények, vonatkozólag a hazai viszonyokra (Magyar Tudományos Akadémia, IV. kötet, 1865—66.) és Greguss Gyula: A Dunavíz hőmérséklete 1866-ban. (U. ott, V. kötet, 157—163. old.) 9 A méréseket Wein János vízmüigazgató indította meg 1873-ban. Az adatok a székesfővárosi végleges vízművel kapcsolatos szakértői véleményekben, 1898 áprilisától 1910 augusztusáig a vízvezeték-igazgatóság havi jeletéseiben, 1912-től kéziratban vannak meg.