Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

VI. FEJEZET: Az esővíz - Lászlóffy Woldemár dr.: A Duna Budapestnél

270 DUNA, BUDAPEST, 1928-35. 700_ 650_ 600_ - =-8000 -7500 r-7000 6500 550_ e <-> 500 1 450. 400_ 350, 300. 25Q_ 200. 150 100. 50 6000 5500 5000 ej. £ 4500 •4000 6 -3500 —3000 Dr. Lászlóffy Woldemár pesti vízállás és a lefolyó vízmennyiség közötti összefüggésre a következő képletek voltak megállapíthatók.

6 h = 01—5-7 m vízállásokra érvényes az alábbi exponenciális kifejezés: Q = 297 (1-8 + //;

1 a) -2500 -c —2000 -1500 -1000 800 o_I- " 42. ábra. Pegelschlüssel des Budapester Donaupegels. a h = 5-7 feletti vízállásnál lefolyó vízmennyiség pedig a Q= 1-35 (1-8 +A/"* . . . b) képlettel számítható. Kényelmesebben használható, de kevésbbé pontos, az alábbi egyenlet: Q —> 680 + 577 h + 53 h

2, amely minden vízállásra érvényes. A 42. ábráról közvetlenül is leolvasható, hogy különböző vízállásnál mennyi víz folyik le Budapestnél a Dunán. A fenti összefüggések segítségével bármelyik vízálláshoz meghatározhatjuk a hozzátartozó vízmennyiséget és így látszólag könnyen elkészíthetnénk a jellemző vízmennyiségek táblázatát. A dolog azonban két okból megnehezül. 1.) A vízállások és vízmennyiségek összefüggése nem elsőfokú, ezért a középvizmennyiséget nem kaphatjuk meg közvetlenül a középvízállásból, hanem minden napi vízálláshoz meg kell határoznunk a hozzátartozó vízmennyiséget és ezeknek a középértékét kell kiszámítanunk. (Valamely hónap középvízállásának megfelelő vízmennyiség lényegesen kevesebb lehet, mint a tényleges középvízmennyiség!) 2.) Az álló jéggel borított folyó vize érdesfalú csőben áramlik, azért adott vízmennyiség lényegesen magasabb vízállással folyik le a jeges időszakban, mint azon kívül. A téli hónapok egyes napjain lefolyó vízmennyiséget csak gondos részlettanulmány alapján határozhatjuk meg, mert a vízállások « Lászlóffy: A vízrajzi tanulmányok számítási és szerkesztési eljárásai. (Vízügyi Közlemények, 1937. évi 3—4. szám, 401—403. old.)