Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

VI. FEJEZET: Az esővíz - Lászlóffy Woldemár dr.: A Duna Budapestnél

A Duna Budapestnél 267 vízállás és nem a 243 cm-es középérték! A gyakorisági adatokat felülről lefelé folytatólagosan összegezve a 40. ábra jobboldalán látható tartóssági görbe értékeihez jutunk, amelyből közvetlenül megállapítható, hogy valamely vízállásnál nagyobbra, ill. kisebbre hány napon keresztül számíthatunk. Budapesten, 30 év adataiból számítva, évente átlag csak két napon át (30 év alatt összesen 62 napon) emelkedett 600, és 7 napon át (összesen 220 napon) 500 cm fölé a víz szintje. (Figyelembe kell venni, hogy az átlagok száraz és nedves évekből adódnak s így ezek a vízállások egyes években elő sem fordulnak, másokban az átlagnál sokkalta hosszabb időn át tartanak.) Látszik a görbéből az is, hogy milyen ritka Budapesten a nulla-vízállás: évente átlag csak 0-4 napon keresztül szállott ennél alacsonyabbra a vízszint (a vizsgált 30 év alatt összesen 13 napon). Azt a vízállást, amelynél nagyobb, ill. kisebb egyforma gyakran fordult elő, átlagos víznek nevezzük; 1911—1940. évi értéke Budapesten 237 cm. A tartóssági görbét az átlagéven kívül az egyes hónapokra is megszerkesztettük. A tartóssági görbe alapján nemcsak azt mondhatjuk, hogy pl. Budapesten szeptemberben átlag három napon keresztül volt 400 cmnél magasabb vízállás, hanem azt is, hogy a hónap Vio részén át járt 400 cm felett a vízszint. De mivel abból, ami a múltra beigazolódott, a jövőre is következtethetünk, ez annyit is jelent, hogy szeptemberben 10% a valószínűsége a 400 cm-nél nagyobb vízállásnak, ill. 90% a valószínűsége annak, hogy ennél alacsonyabb víz lesz. Ha már most a tartóssági görbék vízszintes tengelyét nap-beosztás helyett százalékos osztással látjuk el, a tartóssági görbékről közvetlenül leolvashatjuk bizonyos vízállások bekövetkezésének valószínűségét. Az 1% valószínűségű vízállás minden 100 évben, a 2%-os minden 50 évben egyszer, a 10%-os minden 10. évben, az 50%-os minden második évben fordul elő. Kikeresve az egyes hónapok 1, 5, 10, 25 stb. % valószínűséggel előforduló vízállásait, a 41. ábrához jutunk, amely vízépítési feladatok megoldásánál lesz értékes segédeszközünk. Ha pl. 95%-os valószínűséggel biztosak akarunk lenni abban, hogy egy dunai vízkivételi mű építésénél, amelynek végrehajtását októberre és novemberre tervezzük, a munkagödröt ne öntse el a víz, + 360 cm magasra kell vinnünk a körülzárás szintjét. (A gyakorlatban, számítva azzal, hogy most nedves évek járnak, -(- 400 cm-rel dolgozhatnánk.) Természetes, hogy a tartóssági görbék csak akkor használhatók a várható vízjárási viszonyok előrejelzésére, ha 1.) a meder nem változik és 2.) elegendő hosszú időre vannak számítva. Minél rövidebb időszakról van szó, annál hosszabb megfigyelési sorozatra van szükség ahhoz, hogy a tartóssági görbe valóban alkalmas legyen előrejelzésre. 30 év átlagából