Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

VI. FEJEZET: Az esővíz - Lászlóffy Woldemár dr.: A Duna Budapestnél

260 Dr. Lászlóffy Woldemár A vizek életjelenségeit többféle módon vizsgálhatjuk: folyásuk egyetlen pontján, vagy a vízrendszer egészében, leíró módon vagy oknyoinozóan, egyenkint vagy összességükben. A következőkben vizsgálódásainkat a 2890 km-es folyamnak csak egyetlen pontjára: Budapestre korlátozzuk, megelégszünk a dolgok egyszerű leírásával és csupán az életjelenségek legfontosabbjaival: a vízállások, ill. a vízszállítás és a jégviszonyok jellemzésével, röviden a vízjárással foglalkozunk részletesen.

1 * A Duna vízjárását illető, fővárosunkra vonatkozó feljegyzések sora a XII. századig nyúlik vissza. A XVIII. századtól kezdve a nevezetesebb árvizek magasságára vonatkozó adatok is találhatók. Szintjüket templomok és kolostorok vagy más épületek falán elhelyezett emléktáblákon jelölték meg. Az 1775. évi árvíz emlékét 1, az 1838-ikiét 51, az 1876. éviét 1 tábla őrzi fővárosunkban. A II. ker. Döbrentei-utca 15. számú házon, ill. az Erzsébet apácák II. ker. Fő-utca 41. szám alatti kolostorának folyosóján 2—2 különböző árvíztábla látható együtt. Érdekességük folytán megérdemlik, hogy képüket ideiktassam. (35, 36, 37, 38. kép.) Az árvizek tetőző magasságának feljegyzését 1823-ban a Duna vízállásának rendszeres észlelése váltotta fel. 1850-ig a mai Lánchíd tengelyétől lefele 390 in-nyire, a régi budai vízműnél állott az ölrendszerü mérce. Ekkor elkészülvén az új híd, pillérjére vésték az osztást. De már 1869-től a parton elhelyezett kisegítő mércét használtak, mert a hidpilléren lévő mérce leolvasása igen nehézkes volt. A kisegítő mérce helyét többször változtatták és ilyenkor nulla-pontjának magassága is megváltozott, mert csak így volt elérhető, hogy a mérce új helyzetében kapott vízállás-adatok a régebbiekkel közvetlenül egybevethetők legyenek. A mai mércén 1933 óta olvasnak le, a pesti parton van és három részből áll. A Lánchíd tengelyétől lefele 534 m-nyire, a Vigadótérnél, a partfalra, ill. szádfalára erősítve áll a kis- és középvízi mérce. Az előbbin —50 cm-től +180 cm-ig, az utóbbin a 180 cm-től 580 cm-ig terjedő vízállásokat lehet leolvasni. Nullapontjának a vízrajzi alapfelületre vonatkoztatott magassága 96-67 m úgy, hogy az itt kapott magasságok a 1 A dunai vízrendszer egészével és oknyomozóan foglalkozik Bogdánfy ödörc: A természetes vízfolyások hidraulikája, Bp. 1906. II. kötet 162—226. old.; Lászlóffy Woldemár és Aujeszky László dr.: A magyar Duna vízjárása. (Vízügyi Közlemények 1934/1. szám, 26—54. old. Megjelent német nyelven Közlönyünk XIV. kötetében.); Lászlóffy Woldemár dr.: A folyók jégviszonyai, különös tekintettel a magyar Dunára. (Vízügyi Közlemények 1934/3. szám 369—435. old.); Lászlóffy Woldemár dr.: Az 1838~i árvíz és a Duna szabályozása. (Vízügyi Közlemények, 1938/1. szám, 39—64. old.)