Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

IV. FEJEZET: Az ivóvíz - Sarló Károly dr.: Milyen vizet ittak Budavárában Mátyás király idejében?

Milyen vizet ittak Budavárában Mátyás király idejében? Irta: dr. Sarló Károly székesfővárosi fő vegyész. A Svábhegyi Egyesület — amely 1938-ban ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját — arra kérte fel a Fővárosi Vegyészeti Intézetet, hogy a Svábhegyen lévő „Városkút" forrásvizét vizsgálja meg, inert a nevezetes időpontnak megörökítésére tervbe vette a kút környékének rendezését és bizonyos ásatások elvégzését is. A kérésnek az intézet a legnagyobb készséggel tett eleget és 1937. aug. 17-e óta 1940. dec. 23-áig 14-szer elemezte meg a Városkút vizét, a legtöbbször együttműködve a Székesfővárosi Közegészségügyi és Bakteriológiai Intézettel. Közlönyünk 1938. évi számában Horusitzky H. munkájában

1 azt olvassuk, hogy a királyi udvar kútjába majdnem nyolc stádiumnyi távolságról, szurkozott fa- és ólomcsöveken át vezették be a vizet. Nem kevésbbé érdekes dolgokat tudhatunk meg a Városkútról Garády Sándor* közléseiből. Azt írja többek közt — t. i. egy XVII. század végén élő budai polgár adataira hivatkozva, — hogy: „a Svábhegyet Négyhegynek (nyilván a Nyék torzításából) hívták s hogy ott, ahol most a kút van, azelőtt kolostor állott." A budai vár vízellátása szempontjából csak a következő három forrás jöhetett számításba: 1. a Béla király forrása, melynek eredeti neve Király-forrás volt, a mai Béla király-úton a gróf Andrássy és a báró Harkányi villa közelében. Erről Häuffler azt állítja, hogy a vizét Mátyás király idejében csöveken a Várba vezették és hogy a forrásházikó belsejének stílusa is Mátyás idejére emlékeztet. Mai állapotában — írja tovább Garády — az elha1 Horusitzky H.: Budapest Duna-jobbparti részének hydrológiája. (Hidrológiai Közlöny 1938. XVIII. 296., 298., 310. és 319. oldal és XXXVI—XXXVIII. számú melléklet.) 2 A „História" folyóirat IV. évf. 1931. évi 1—2. füzete „Pestbudai Emléklapok" című mellékletének 50—53. oldalán