Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

III. FEJEZET: A csapadékvíz - Berkes Zoltán dr.–Kakas József dr.: A csapadék eloszlása Budapest területén

170 Dr. Berkes Zoltán és dr. Kakas József elmélyedni a csapadék területi eloszlásának az orográfia okozta változatosságában. 1932—38 között eltelt 7 esztendő alatt a csapadék évi mennyisége eléggé eltérő. Felbonthatjuk a 7 éves átlagokat az egyes esztendők összegeire, s megvizsgálhatjuk az egyes esztendők csapadékának eloszlását. Lássuk először az 1932-őt, a közismerten száraz évet (14. ábra). Bizony még a legcsapadékosabb állomáson is csak alig mértek többet, A csapadék e/osz/ása ß udapes 1er> az /QJ& évben. aso 15. ábra. Die Verteilung des Niederschlages in dem normalen Jahre 1938. mint 600 mm-t, de volt, ahol az évi csapadékmennyiség a 450 mm-t sem érte el. A hegyvidék itt is kitűnik csapadékosabb foltjaival, az esőárnyékos völgyekkel és síksággal szemben. A város délkeleti peremén ugyan kirívó a magas érték, de ne feledjük el, ez év július 11-én nagy felhőszakadás eredményeként a kispesti határban 112 mm-t mértek. Közömbös, a törzsértékeket legjobban megközelítő eredményű volt az 1938-as év (15. ábra). Az északnyugatról jövő légtömegeknek erősen kitett pontokon 700 mm-t találunk, a kelenföldi esőárnyékos terület 424 mm-ével szemben. A balparti rész ugyancsak jóval szárazabb területként jelentkezik.