Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

III. FEJEZET: A csapadékvíz - Berkes Zoltán dr.–Kakas József dr.: A csapadék eloszlása Budapest területén

A csapadék eloszlása Budapest területén 165 tói a Csúcshegyen, Hármashatárhegyen keresztül a Rózsadombig terjed. 2. A középső csoport az eróziós Hűvösvölgy—Nagykovácsi-völgy és a deflációs Budaörs—Kelenföldi-völgy közötti rész: a Hárshegy, Jánoshegy, Svábhegy, végül a Gellérthegy. 3. A déli rész, mely részünkre kevésbbé érdekes, a Tétényi-fennsík. A hegyek mészkő- és dolomit-rögei között oligocén márga rakódott le, erre települt néhol a törésvonalak mentén felbuggyanó melegforrások által lerakott vastag édesvízi mésztufa takaró, mely a Várhegy, Naphegy puha oligocén márgáját és az erre települt hajdani Duna-völgyi hordalékot megvédte a lepusztulástól. A pesti oldalon sokkal egyenletesebb, terraszos felszínt találunk. A terraszok szintje Kőbánya határában már majdnem a Várhegy magasságában van. A pesti oldal fiatal, harmadkori rétegei alatt nagy mélységbe süllyedve, találhatók csak meg a budai oldal rögös táblaszerkezetének sziklarögei. A felszínen vízáteresztő dunai hordalék és futóhomok kőzetei teszik lomhává a csapadékvíz lefolyását. Ezen földtani és földrajzi szempontból egyaránt változatos felszínen fekszik a mai Budapest 194 és fél négyzetkilométeres területével. A közigazgatási határokon belül igen változatos a domborzat, nagyon különböző a tengerszintfeletti magasság. A Margitsziget 104 méteres magasságától alig 7 kilométerre van már a főváros legmagasabb pontja, a Jánoshegy 529 méteres orma. Közben zegzugos a térszín, melyet csak az északnyugat-délkelet irányú fővölgyek szorítanak valamelyes rendbe. A Duna jobbpartja, Buda változatos domborzata, inkább hegyvidéki jellegével éghajlatilag is erősen elüt a balparttól, az egyhangú pesti oldaltól. A céltudatos kutatómunka eredménye, hogy ma már közel 60 megfigyelő állomáson jegyzik ennek a területnek csapadékadatait. Ez nagyban hozzásegít bennünket annak a kérdésnek tisztázásához, milyen hatása van a főváros és a közvetlen környéke domborzatának Budapest csapadékviszonyaira, s ez a hatás döntő jelentőségü-e? Jelentkezik-e a domborzat hatása lényeges mértékben már a főváros területére hullott csapadékmennyiségek átlagos eloszlásában is? Vizsgálatunk alapján válaszunk csak igenlő lehet. Ismeretes, hogy a csapadék évi mennyiségét valamely helyen az éghajlati és a földrajzi tényezők határozzák meg. Kapcsoljuk ki az éghajlati tényezők közül a tengertől való távolságot, a szárazföldiség fokát, egyelőre azt is, hogy a szóbanforgó terület felett milyen minőségű és haladási irányú légtömegek szoktak átvonulni és maradjunk csak meg magánál a domborzatnál. Tudjuk, hogy a hegységek az alacsonyan vándorló légtömegeket előrehaladásuk közben csekély mértékben kitérésre, méginkább fölemelkedésre kényszerítik. Ha egy páratartalomban gazdag légtömeg a hegység széllel szemben fekvő oldalán felemelkedni kényszerül, fölemelkedése