Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

III. FEJEZET: A csapadékvíz - Réthly Antal dr.: Adatok a budapesti csapadékmegfigyelések történetéhez

360 Dr. Réthly Antal történtek (4), az itt nyert évi összeg ugyancsak kicsiny: 487 mm. Roppant egyenletes a csapadék évi menete, nagyon hasonlít a legrégibb sorozathoz (1782—92 közöttihez) és valóban rejtély marad előttem, hogyan volt lehetséges, hogy Schenzl észlelései ilyen kis értéket szolgáltattak. 1870-ben létesült a Meteorológiai Intézet s attól kezdve igen megbízható és pontos megfigyelések történtek. 1. táblázat. Budapesti csapadékmegfigyelési sorozatok (mm). I II III IV V VI VII VIII IX X XI XI! Év (1) 1782—1792 29 26* 44 32 27 36 37 42 34 43 48 40 438 (2) 1842—1848 36 32 25* 28 65 54 65 57 44 62 47 28 543 <3) 1853—1859 36 19* 29 35 78 56 47 43 20 32 26 27 448 (4) 1861—1870 41 23* 46 32 49 52 38 46 33 33 47 47 487 (5) 1871—1905 37 31* 45 58 74 74 53 50 51 66 53 48 640 (6) 1901—1930 37 34* 44 56 64 68 51 47 54 51 52 53 611 Az 1787. év adatai hiányzanak. Az 1871—1905-ig terjedő 35 évnek (5) az átlaga 640 mm. A legújabb sorazat szerint, amelyet a nemzetközi határozat szerint 1901—1930. évekre számítottunk (6), Budapest csapadékának évi átlaga 611 mm. Nagyon valószínű, hogy a 35 éves sorozat azért is mutat nagyobb értékeket, mert a régi esömérökben egy bizonyos szivárgási hiba folytán, — amint arról a Hidrológiai Szakosztályban 1919 jan. 15-én volt alkalmam beszámolni, — több volt a csapadék. Az itt közölt számtáblázat egybefoglalja a legfontosabb csapadékmegfigyelési sorozatokat a XVIII. század végéről és a XX. század elejéről. Az adatok kevés téli és aránylag sok nyári esőről tesznek tanúságot, a májusi, de főképen a júniusi esőbőség igen jellegzetesen jelentkezik, a július és az augusztus már jóval szárazabbak és az október egyes évtizedekben nagy csapadékbőségével, más évtizedekben csapadékszegénységével tűnik ki.