Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

II. FEJEZET: A karsztvíz - Szabó Pál Zoltán dr.: A mecseki karsztvíz

A mecseki karsztvíz. Irta: dr. Szabó Pál Zoltán* egyet. ni. tanár, Pécs. (1 ábrával.) A Mecsek-hegység felépítésének és szerkezetének kikutatása mar a mult század elején megindult. Azóta a legkiválóbb szakembereink foglalkoztak az idevágó kérdésekkel. A tudományos megismerés szükségességét a gyakorlati élet követelményei nagy mértékben sürgették. A pécsi széntelepek feltárása és a szénvagyon megismerése részletekig menő kutatást igényelt. A hegység teljes ismerete szolgálatában a m. kir. Földtani Intézet mindenkor nagy áldozatokat hozott. 1910-ben küldte ki Vadász Elemért a Mecsek földtani bejárása végett. Vadász a korszerű tudomány szellemében hajtotta végre feladatát, elődeinek eredményeit figyelembe véve dolgozott és a hegység földtani feldolgozását nyújtotta „A Mecsekhegység" c. kiadott munkájában (30. sz. irod.).

1 A hegység közel másfél évszázados földtani kutatásával párhuzamosan hidrológiai kérdések is felmerültek. A legklasszikusabb hidrológiai mű Böckh János kiváló tudósunk nevéhez fűződik. Ő végezte el a Nyugati Mecsek első részletes földtani térképezését (2. sz. irod.). Pécs rohamos fejlődését a környező szénbányák hatalmas fejlődése idézte elő. A népesség számának megduzzadása egyre inkább követelte a lakosság zavartalan vízellátásának biztosítását, a vízmennyiség fokozását. A korszerű városi élet, a nagyszabású ipartelepek vízigénye is napról napra fokozódik. Pécs ipari fejlődésének valóságos kerékkötője a vízzel való szükséges takarékoskodás. A vízkérdés ma is fennáll. Számos kiváló szakember nyújtotta be kutatási eredményét a több víz megszer* Előadta a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának 1940. június hó 26-iki szakülésén. 1 Az irodalmi jegyzéket lásd ezen fejezet végén, 156. oldalon.