Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

II. FEJEZET: A karsztvíz - Vadász Elemér dr.: A Dunántúl karsztvizei

124 Dr. Vadász Elemér és megjelenési módját (22., 26. sz. irotl.). Ezekből az értékes gyakorlati megfigyelésekből és tapasztalatokból kitűnik, hogy a bányászatban fakasztott karsztvíz mindig a mészkő hasadékaiból, vagy azok mentén kioldott üregekből és járatokból tör elő. Mennyisége igen változó s előre meg nem határozható. A karsztvíz nyugalmi szintje, azaz tükre az esztergomvidéki bányászatban 126 m (Dorog), illetve 131 m (Tokod), Hőmérséklete a dorog-tokodi bányában 19° C (22. sz. irod.). Hasonló körülmények között fakasztott karsztvízbetörést ismerünk a pilisvörösvári-pilisszentiványi bányászatban. Az utóbbiban a nyugalmi víztükör 123 m volt. A tatabányai bányaművelésben jelentkezett karsztvíz 10—12° C hőniérsékü s vízszintje 139,5 m (14. sz. irod.). A kósdi bányászatban a 97 m szinten telepített föltárásokban bekövetkezett vízbetörés 117 m-ig emelkedett. Karsztvíz betörést észleltek a várpalotai bányászatban is. Közelebbi irodalmi adataink erről nincsenek. Hasonló jellegű, még közelebbről nent vizsgált vizek vannak az ajkai bányászatban is; ezek a KőkeresztvágatbaiT feltárt fekii krétamészkő hasadékából fakadnak. Mesterséges karsztvíz föltárások történtek a bányászatban nyert megismerések alapján, víznyerés, vízellátás céljából is. Ennek lehetőségére Tsc.hebull mutatott reá először (4. sz.), majd Jex A. (14. sz. irod.) 1909-ben meg is valósította Tatabányán. Itt egy 173 méter szinten indult és 134 m szintig mélyített aknával és abból hajtott 137 m hosszú vágatokkal tárták föl a karsztvizet. Hasonló körülmények között 1926-ban 185.7 m szintről 132.5 m-ig mélyített második vízaknával is föltárták a karsztvizet 735 m hosszú vágatokkal. Mindkét aknában 3—-3.5 m

3 vízhozzáfolyás van percenkint s a két aknából együttesen 1—1.6 millió köbméter vizet használnak évenkint.* Ugyanilyen módon készült a gántí bányatelepen is két vízakna, melyeknek vízi viszonyait Gedeon ismertette részletesen (25. sz. irod.). Karsztvíz látja el a peremartoni üzemet is. Legújabban, a bodajki völgyben felszínre bukkanó karsztforrások alapján, Fehérvárcsurgó határában, a Szilvakút közelében létesült egy vízkutató akna, amely a felszínre bukkanó források szintjében elérte a karsztvizet. A dolomitrétegeket ferdén harántoló 25 m hosszú vágattal, mintegy 600 I/p vízhozzáfolyás volt megnyitva a hegység felőli, nyugati irányból. A víz hőfoka 10.7° C, a felszínre törő forrásokéval egyezik. Hasonló alapon mutattunk reá a pécsi Tettye-forrás karsztvizének egyenletesebbé tételét és gazdaságosabb kihasználását lehetővé tevő vízakna létesítésére is, (2., 23., 30. sz. irod.). Azóta az ebben az irányban történt kutatások a karsztvizet valóban megnyitották. * A kézirat lezárása óta Tatabányán, a X. sz. aknában a triász mészkőben két irányban hajtott haránt vágatokkal egy harmadik karsztvíz-megcsapolás is létesült.