Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

II. FEJEZET: A karsztvíz - Vígh Gyula dr.: A karsztvízkutatás kérdése a budai hegységben

A karsztvízkutatás kérdése a Budai hegységben 101 vízvezetéke lebegett, amely a Rax és Schneeberg Alpok, közelebbről a Kaiserbrunn és Siegenstein forrásaiban előbuggyanó üdítő friss karsztvizet a pompás, de óriási pénzt fölemésztő Ferenc József vezetéken Bécs városába szállította. Bármilyen alaposan átgondolt és megindokolt volt azonban Tschebull. javaslata, az t. i., hogy a karsztvizet a főváros vízellátása céljára igénybe vegyék, annak gondolata elaludt s eltekintve a Székesfőváros Vízmüvei részéről 1932-ben megindított, de 3 hónapi munka után ismét félbenhagyott előkészítő földtani munkálattól, melyet Horusitzky Ferenc dr. kartársammal végeztünk, e tekintetben több évtizeden át nem történt semmi. Csak az utolsó évtizedben éledt föl ismét a karsztvízkérdés gondolata — valószínűleg a háborús szelek hatására — s ezóta több szakemberünk állandóan napirenden tartja e kérdést, több tanulmányban, ujság-cikkben és előadásban, sőt a főváros Polgármesteréhez az 1932. évben intézett beadványban sürgetvén a kérdés végleges és gyökeres megoldását (33., 38. sz.). Végre az elmúlt évben a Székesfőváros Vízmüveinek Igazgatósága a káposztásmegyeri vízmű kiépítési munkálatai legnagyobb részének elkészülésével ismét programjába iktatta e fontos kérdés tanulmányozását s a földtani vizsgálatok elvégzésére a m. kir. Földtani Intézetet kérte föl. Az intézet igazgatósága ezúttal is reám bízta a korábban megkezdett s abbanmaradt vizsgálatok folytatását. Mielőtt még a 8 év előtti és mult évi kutatásaim alapján a karsztvízkutatás kérdését a Budai hegységben röviden vázolnám, kénytelen vagyok néhány általános karsztfogalom tisztázására kitérni, amennyiben az utolsó évek karsztvízzel foglalkozó cikkeiben olyan elnevezések, olyan téves fogalmak honosodtak meg, amelyek sok félreértésre, zavarra s éppen gyakorlati vonatkozásában sok tévedésre is vezethetnek. Bizonyos mérvű zavar van mindjárt a karszt és a karsztvíz fogalma körül is. Egyes közlemények ugyanis pl. állandóan öskarsztról és öskarsztvizröl beszélnek (33. sz. irod.), ami alatt a felsőkréta, majd a harmadkori szárazföldi korszakokban képződött karsztot és annak ugyanekkor kialakult járatait értik. Az öskarsztviz pedig ugyanebben az időben s a hegység lesüllyedésekor töltötte meg (33. sz. irod. 51. old.) a keletkezett járatrendszert és abban azóta raktározódott. Ennek a megkülönböztetésnek erőszakolt, tarthatatlan, téves és keresztül vihetetlen voltát bizonyíják azok az ellentmondások, amelyek e közleményekben lépten-nyomon agyonütik az előbb mondottakat. Csak egy példát akarok erre nézve fölhozni. Vitális Sándor pl. az „őskarszt" és „öskarsztviz" tárgyalásánál, amikor megállapítja, hogy: „a triászkori mészkövek és dolomitok nagyrésze a geológiai időkben (középhegysé-