Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

I. FEJEZET: A mélységbeli vizek - Varga István György: Budapest távfűtése hőforrásokkal

Budapest távfűtése hőforrásokkal 93 A feladat műszaki keresztülvitele az lenne, hogy először a jelenlegi feltörő forrásokat kellene alapos talajvizsgálat és geológiai előkészítés után kútfők formájában forrásfoglalással ellátni. Ezt megelőzően el kellene tömni a Dunába' megszökő mellékforrásokat, melyeket a Duna „0" vizénél észlelni lehet s ezeket a legalaposabban lezárni, azaz a meglévő földalatti energiának még a legkisebb kárbaveszési lehetőségeit is megszüntetni. Ennek gyakorlati keresztülvitele részben az alacsony vízben való vízalatti vízzáró beton készítése, aminek alkalmazására a mélyépítésben igen gyakran kerül sor, vagy a „0" víznél szárazra került felbugyogások nyomás alatti kibetonozása lenne. A forrásfoglalásokkal összefogott melegvizet elsősorban a környező városrészek fűtésére az úttest alatt elhelyezett és kellő hőszigetelési réteggel ellátott fővezetékbe vezetnénk, ahonnan megfelelő elosztóvezetékek szolgálnának az egyes házak vagy háztömbök melegvízellátásának biztosítására. A probléma reális keresztülvitele érdekében s számítva arra, hogy csak csekély anyagi támogatást remélhetünk, az első lépés, szerény véleményem szerint, a jelenlegi forrásokat környező városrésznek vízellátása lenne a fürdők ellátásán felül fennmaradt nagymennyiségű melegvízzel. Mert nyomatékosan le kell szegeznem természetesen azt, hogy ez a fűtési megoldás a legkisebb mértékben sem zavarhatja az immár világhíressé vált Budapest fürdővárosi fürdőinek melegvízellátását. Az elkészítendő berendezés anyagi támogatása múlhatatlanul az államhatalom vagy a város révén volna keresztülviendő és pedig hasonlatosan a víz- és gázvezetékekhez, amennyiben m

3-ként kivetett igen csekély háztulajdonosi, illetőleg fogyasztói járulék hamarosan bőven amortizálná a gáz- és vízvezetékhez képest lényegesen kisebb befektetést. Hiszen a gáznál és a víznél a kivetett járuléknak a nagyüzem és gyári befektetésen kívül, a csővezetékeket is amortizálni kell, míg itt a kis tőkével keresztülvihető forrásfoglalásokon kívül, csak a valamivel drágább szigetelésű csövek ára volna amortizálandó és a drága üzemi berendezés elmaradna. Nem is beszélve arról, hogy a háztulajdonosok is, a fűtés szerelésének elkészítésénél, megtakarítanák az igen tetemes kazánház berendezésének költségeit és csak a felszálló és elosztóvezetékekről kellene gondoskodniok. Amennyiben anyagilag bármilyen formában mód kínálkoznék a vízmennyiség további emelésére, úgy a fúrásokat a város területén, lehetőleg arányosan elosztva, kellene elhelyezni s ebben az esetben is fennáll a befektetés amortizálására vonatkozó megállapításunk, azzal a különbséggel, hogy most még a fúrások költségei is hozzászámítanának, de még így sem érné el, pl. egy gázgyár, vagy egy vízmű befektetésének költségéit. Ami pedig a direkt vagy indirekt fűtés kérdését illeti, azaz, hogy a thermálvizet egyenesen vezessiik-e a hálózatba és a fűtőtestbe, vagy csak