Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

I. FEJEZET: A mélységbeli vizek - Varga István György: Budapest távfűtése hőforrásokkal

Budapest távfűtése hőforrásokkal 91 oldását. Ezt megelőzően hírlapi vita is fejlődött ki, melyben egyesek azt az álláspontot szögezték le, hogy nem tartják a vízhozam szempontjából kívánatosnak a sorozatos és sűrűn elhelyezett új fúrásokat. Ezzel szemben áll mások véleménye, kik a melegvízmedencét kifogyhatatlannak tartják és támogatják az újabb fúrások tervét. Lássuk most először is a szemünk láttára részben magától, részben a fúrás segítségével előretörő thermálvíz keletkezését. A geológus, aki életet lát a tudás szemüvegén keresztül még a megmerevedett kőzetek birodalmában is, a Budai hegyek kőzeteiben sok évezredre visszamenőleg biztosan meg tudja állapítani a melegvíz romboló és építő hatását nagy területeken. Közelebbi emlékei a római korból fennmaradt melegvízfürdők, amelyek csak szintén elenyésző hányadát használták ki a feltörő thermálvíznek. Utána a törökhódoltság virágoztatta fel ismét az ingyen adódó melegvizet és mellette a fürdőkultúrát a maga tipikusan keleti módszerei szerint, de mindenesetre olyan módon, hogy a mostani fürdőink legnagyobbrészének alapjául szolgál. A thermálvíz keletkezése a következő: a Gellérthegy és a Budai hegység domináló kőzete a triászkori dolomit és a mészkő. Ennek a hatalmas, belül repedezett és üreges kőzetnek a letörési vonala pontosan a Duna budai partvonalával esik egybe. Ezen a vonalon lépcsősen süllyed a mészkő a föld mélyébe, többezer méter mélységig s hatalmas teknőt alkot fővárosunk alatt, eddig még meg nem állapított határokkal. A letörő mészkő felett fekszik igen tetemes rétegvastagságban, a vizet át nem bocsájtó kék kiscelli agyag, amely mintegy nehéz fedő zárja le a mészkőteknőt. A thermálvizet a lehulló csapadékvíz, illetőleg talajvíz szolgáltatja, amelyik a mészkő repedésein leszivárogva, sok értékes ásványi anyagot magával oldva, átveszi a nagy mélységek melegét és nagy nyomással igyekszik újra a felszínre törni. Ennek a feltörésnek nagyszerű megakadályozója az előbb említett kiscelli agyag; ugyanis, ha ez nem volna, úgy sokkal több elfolyó és kárbavesző forrás fogyasztaná a föld mélyének energiáit. így azonban csak a Duna budai partján lévő függőleges törésvonal mellett tud a nagynyomású víz felszínre jutni. Látjuk most az előbbiekből, hogy a melegvíz nyomai milyen messze nyúlnak vissza s azt is, hogy miként keletkezik lent a föld gyomrában a gyógyító thermálvíz. Tehát egész kézenfekvő az a feltevés, hogy amíg csapadékvíz és talajvíz van, addig számíthatunk a therinálvízre is; természetesen ez nem azt jelenti, hogy fúrásokkal végtelenségig lehet fokozni a vízhozamot. Az egész feladat sarkalatos pontja ez: bizalom a ki nem fogyó életet adó thermálvízben. S erre a bizalomra és meggyőződésre építve kell kijelenteni, hogy erre a nagymennyiségű thermálvízre számítani lehet és azt egységes nemzeti érdekből fel is kell használni. Nem lesz érdektelen a napjainkban feltörő források s ezek vízmennyi-