Hidrológiai Közlöny 1939 (19. évfolyam)

Szakosztályi ügyek

80 Szakosztályi iigyek 80 röl érdekelt bennünket. Reméljük, hogy a színvonalas előadás, amelynek anyaga könyvalakban is megjelent, eléri a kitűzött célt: a talajkutatás komoly állami felkarolását mezőgazdasági termelésünk fejlesztése érdekében. A mérnökegylet életében is kimagasló esemény volt a mult év áprilisában a kormányzó úr őfőméltósága legfőbb védnökségével tartott 3 napos Országos Ivóvízellátást Nagygyűlés, amelynek rendezésében a Magyar Városok Országos Szövetségével és a Városi Mérnökök Szövetségével karöltve mi is résztvettünk. A nagygyűlés egyik elnöke szakosztályunk társelnöke, Rohringer Sándor műegyetemi tanár volt, az előadók között pedig ott láttuk szakosztályunk legkiválóbb tagjait, mindazokat, akik az ivóvízellátás rendkívül fontos kérdésére már évekkel ezelőtt éppen szakosztályunkban hívták fel először a közfigyelmet és tartották ébren irányában az érdeklődést, így a Nagygyűlésen rendkívül érdekes és tudományos alapozottsággal összeállított előadással szerepeltek tagtársaink közül Vendl Aladár, Mazalán Pál, Papp Rcmig, Farkas Imre, Beesey Antal, Vojcsik Lipót, Farkass Sándor, Pazár István. Reméljük, hogy a Nagygyűlés anyagát összefoglaló kiadvány hamarosan napvilágot lát és illetékes helyen döntő lökést ad hazai vízellátásunk nagyon is elmaradt ügyének. A mérnökegylet életéből végül az 1838-i pesti nagy árvíz 100 éves évfordulója alkalmából rendezett egyetemes szakülést kell megemlítenünk, melynek előadója Lászlóffy Woldemár tagtársunk volt. Az árvíz évfordulója néhány napra a vízügyek felé terelte a szélesebb körök figyelmét is. Ünnepségekben, újságcikkekben, megemlékezésekben nem volt hiány. Ezek sorából kiemelkedik a székesfőváros kiadásában megjelent pompás árvízi emlékkönyv, amelynek oknyomozó vízrajzi és műszaki fejezetét Lászlóffy Woldemár írta. A főváros az emlékkönyvön kívül jólsí kerii lt kiállítást is rendezett az árvíz évfordulója alkalmából. Vízügyi kiadványok terén a Földmíve'.ésügyi Minisztérium kiadásában megjelent és , A Tiszántúl öntözése" c. hatalmas müvet kell említeni és a Vízrajzi Intézet 1936. évi Évkönyvét. Az előbb említett mii több értékes víztani tanulmányt is tartalmaz. A megszokott keretben folytatta megjelenését a Vízügyi Közlemények és asztalunkról nem hiányzott a jól ismert Vízügyi Lapszemle és a Vízmüvek Lapszemléje a mult évben sem. És ha már a Székesfőváros Vízmüveiről van szó, nem hagyhatom említés nélkül azt a nagyszerű tudományos filmet, amelyben Pap Ferenc vezérigazgató úr példát adó módon tárja a nagyközönség elé fővárosunk ivóvízellátását. A film első része pompás népszerű hidrológiát nyújt a szemlélőnek 1937. nyarán Budapesten 22 nemzet kiküldötteinek jelenlétében alakult meg a Nemzetközi Fürdőszövetség azzal a céllal, hogy a világ összes gyógyfürdőit és üdülőhelyeit érintő ügyeket közös elhatározással intézzék. A Nemzetközi Fürdőszövetség Budapestet választotta állandó székhelyéül. Az elmúlt esztendőben zajlott le Budapesten József Ferenc királyi herceg elnöklésével a Nemzetközi Fürdőszövetség kiküldötteinek első együttes tanácskozása. A delegátusok egyhangúlag úgy döntöttek, hogy a Nemzetközi Fürdőszövetség állandó székhelye Budapest lesz és az első elnök, aki öt éven át tölti be tisztségét, József Ferenc királyi herceg. Büszkén utalok ezen a helyen Moncorgé. a francia fürdőügyi szövetség elnöke szavaira, aki megemlítette, hogy eredetileg nagy versengés folyt a fürdőszövetség székhelyéért Párizs és Budapest között, de most, hogy itt járt Budapesten, meggyőződött, hogy a magyar főváros minden tekintetben méltó erre a megbízatásra. A budapesti fürdők és gyógyintézetek olyan magas fokon állanak — mondotta —, hogy világviszonylatban is megérdemlik a legteljesebb elismerést. Mélyen tisztelt Évzáró Ülés! Szakosztályunknak jelenleg 2 tiszteleti, 18 alapító, 158 rendes és 18 előfizető tagja van, összesen 196. 68 külföldi egyesülettel, illetőleg folyóirattal vagyunk csereviszonyban.