Hidrológiai Közlöny 1939 (19. évfolyam)

Dr. Schréter Zoltán: A talajvíz és a szénbányászat

40 Dr. Schréter Zoltán hatoltak a külszínig. Következésképen a legfelső rétegekben felhalmozódott talajvizet, tehát egyszersmind a kútak vizét se vezethették le a fejtési üregekbe. A salgótarjáni szénterületen a III., vagy legalsó széntelep fedőrétegei uralkodólag homokos agyagból állanak; ezek a rétegek az eddigi tapasztalat szerint a széntelep lefejtése után alkalmazott homoktömedékelés mellett előállott csekélymértékü megsüllyedéssel kapcsolatban eléggé rugalmasan viselkednek és egyáltalában nem, vagy alig repedeztek. Amennyiben repedések itt-ott mégis képződtek, azok a bányamérnökség közlése szerint csakis a széntelep közvetlen fedőrétegeiben mutatkoztak, kb. 10 m magasságig. Pl. az inászói új lejtős aknában, amelyet a már lefejtett terület visszamaradt szénpilléreire hajtottak; ezt magam is láttam. A baglyasaljai bányaüzemvezetőség közlése szerint a Baglyasalja községen áthúzódó 9 méteres vetődés mentén lévő házakon, a széntelep lefejtése közben képződtek ugyan kisebb repedések, de a kútak vízmennyisége, még itt, a vetődés közvetlen közelében is változatlan maradt. Mindössze a vetődés közelében lévő egyik kút egyik betoncsöve eltörött. A fent elmondottak alapján tehát a következő eredményeket foglalhatjuk össze: Ha a fejtés alatt álló szén, vagy lignitterület közelében a talajvízkútak vízszíne apad, vagy ideiglenesen eltűnik, nem kell okvetlenül arra gondolnunk, hogy a kútvizek süllyedésének, vagy éppenséggel elapadásának előidézője okvetlenül a közelben folyó szén- vagy lignitbányászat. Előfordulhat ez az eset is; de számos hátráltató, vagy gátló tényező is közreműködhetik, amely a szénbányászat által való vízelvonást kétségessé, vagy éppenséggel lehetetlenné teszi. Egy gyakorlati példával igazoltam azt, hogy a gyorsan lefejtett és utána gyorsan tömedékelt szénterület fölött lévő talajvízre, tehát a kútak vizére is, az alul folyó szénbányászat semmiféle elszívó, vagy zavaró hatást nem gyakorolt. A vízszín időleges süllyedésének oka a talajvíz csekély, szegényes volta és a több éven keresztül ismétlődő szárazság, csapadékhiány is lehet. Ezért szükséges minden olyan panaszt, amely a szénbányászat által okozott állítólagos vízelvonásra vonatkozik, hidrogeológiai szempontból külön-külön részletesen megvizsgálnunk. Csak részletes vizsgálat után tudunk helyes ítéletet alkotni a valódi viszonyokról.