Hidrológiai Közlöny 1939 (19. évfolyam)

Dr. Schréter Zoltán: A talajvíz és a szénbányászat

A talajvíz és a szénbányászat 37 ban és homokkőben haladt és ebből nyerte a vizét. A kút vize a külszín alatt 12 m-ig emelkedett és vízszolgáltatása 5.3 m-es depresszió mellett napi 67 m

3 volt. 1932-től kezdve a víz színe rohamosan süllyedt. A MÁV annak okát, hogy fúrt kútjában a víz színe erősen süllyedt, abban vélte látni, hogy az ,,Unio Bányászati és Ipari Rt." a közelben lemélyíttette az 1. sz. fúrólyukat és részben ez a fúrólyuk, részben, még pedig főleg, a lignitbányászat közben történt vízbetörések vonták el szerinte a fúrt kút vizét. Az „Unió Bányászati és Ipari Rt." ezzel szemben arra utalt, hogy az I. sz. kutató fúrásnak alsó része, a vizettartó homokréteg fölött, agyagot harántolt, amely duzzadó természetű s ez a fúrólyukat rövid idő alatt teljesen kitöltötte, aminek következtében a fúrólyuk vízvezető képessége teljesen megszűnt. Szerinte a lignitbányászat sem vonta el a MÁV fúrtkútjának a vizét, hanem a fúrtkút vízszíntjének az alászállását az okozta, hogy a fúrólyuk alsó részét nem csövezték ki s ennek következtében a fúrólyuk elhomokosodott (eliszaposodott) s a vízszolgáltató felület inegkisebbedése folytán a vízvezető réteg vízszolgáltató képessége lényegesen csökkent. Bárhogyan is álljon a dolog, annyi bizonyos, hogy mélyebben fekvő, feszültség alatt álló rétegvízről van jelen esetben szó, amely a lignittelep alatt kb. 40 m-el raktározódott, a helvéciai emeletbeli rétegcsoport homokos rétegeiben; vagyis nem a külszín alatt közel lévő, a pleisztocén képződményeiben mozgó talajvízről van szó. A mélyebb réíegcsoportok homokos rétegeiben felhalmozódott rétegvizekről egyébként Faller ]. is megemlékszik (i. m. 11. old.), ki azt írja, hogy „a fedükőzetek felsőbb szakaszaiban azonban gyakran tartalmaz vízvezető homokrétegeket, melyek különösen az aknamélyítési munkálatokat nehezítik meg gyakran; (és 19. old.) A bányavizek. . . másrészt az északkelet-délnyugati irányú fővetőböl származók, melyek mentén a szármata rétegek vízvezető homokos kavics zónáinak nyomás alatti vize összeköttetést talál a müvelések területeivel." Ezeknek a rétegvizeknek nincs közük a legfelső rétegekben mozgó talajvízhez s csak a teljesség kedvéért emiékezein meg róluk. Ezeknek tárgyalása hosszas és kimerítő helyszíni tanulmányt igényel. * * * Az előzőkben olyan esettel foglalkoztam, ahol a települési hely, nagyközség, közelében folyik a szén- (lignit-) bányászat s vizsgáltam a bányászatnak a község talajvizére, illetve kútak vizeire gyakorolt esetleges befolyását. Mint kiemeltem, ebben az esetben (Várpalotán), a község alatt bányászkodás nem volt s ma sem folyik. Más esettel találkozunk Baglyasalján. Baglyasalja nógrádmegyei község belterülete alatt még tekintélyes mennyiségű szénvagyon maradt