Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

Buda hidrogeológiája 25' fejtegetéseket Szabó József (137) dolgozataiban találjuk, különösen pedig az 1879. évben megjelent munkájában, melyben a Gellérthegy lankás lejtőjétől délre előforduló keserüvizeket a dolomittal hozza összefüggésbe, melyből a vizek magnézium tartalmát származtatja. Schafarzik Ferenc (215) a következőképpen ismerteti Szabó József a keserüvizek keletkezésére vonatkozó elméletét: „Szabó József a keserűsót a dolomitból és a benne előforduló kisebb-nagyobb piritzárványok kölcsönös bomlásából olymódon származtatja, hogy a bomló pirit barnavasat (limonitot) és kénsavat eredményez, mely utóbbi oldólag megtámadván a dolomitot, egyrészt gipszet, másrészt pedig keserűsót szolgáltat. Ráutal továbbá a kiscelli agyag sajátságos petrografiai viszonyaira is, hogy a kiscelli agyagban számos ponton trachittufa fordul elő. Továbbá a sárgásán mállott agyagban gipszkristályokat, mészkarbonátot, dolomitporondot, nemkülönben a quarctrachittufa elegyrészeit, úgymint quarcszemeket, biotitpikkelyeket, káli- és nátron-földpátot mutatott ki, mely utóbbinak és a piritnek egyidejűleg történő elbomlásából a keserűvíz kénsavasnátron alkatrésze származtatható. Szóval ezen kiscelli agyag keveréke a finom trachittufának kevés régibb homokkal, dolomittal és mésszel, s ezen keverék maga is képes mindazon elemeket szolgáltatni, melyeket keserűforrásainkban a vegyi elemzés kimutat. A keserűvíz képződés Szabó szerint voltaképpen már a magasabb hegyoldalakon veszi kezdetét, ahonnét a síkságra folyik. Mentől távolabb folyik a keserűvíz, annál koncentráltabbá lesz. Az oldat koncentrációját kétségtelenül azon elpárolgás segíti elő, mely a vizét apasztja, mielőtt a hegységről a síkságra szivárogva, leérkezik." Schafarzik Ferenc ehhez hozzáteszi, hogy „a dolomitpor pirit-, illetve markasit-szemecskék és trachittufás csíkok, az ő bomló földpátjaival már egymagábanvéve is elegendő arra, hogy keserűvíz keletkezzék, úgy, hogy a lejtőről leszivárgó gyenge oldatok lent a sík terepen hathatós módon meggyarapodhatnak". Balló Mátyás (146) az elemzések útján arra az eredményre jutott, hogy a „keserűvíz csakis a kiscelli agyagban levő dolomit, földpát és pirit kölcsönös bomlásából származó kioldásából ered". Végül Hofmann Károly és néhai Lóczy Lajos (216) is a kiscelli agyaghoz kötött freatikus talajvizet látnak a keserűvízben. A keserűvíz keletkezésére vonatkozó elméletet legutóbb Vendl Aladár (343, 353) egészíti ki a következőkkel: A keserűvíz leginkább a kiscelli agyag felső, morzsalékos részében keletkezik. Az agyag sótartalmán kívül a talajvíz koncentrációját főként két tényezőtől függőnek állapítja meg. Függ a töménység a víz áramlási sebességétől és párolgásának mértékétől. , A fentiek szerint tehát a nagyobb koncentrációjú szulfátos vizeknek, vagyis a keserűvizeknek a keletkezése a Budai hegység peremén tisztá-