Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

'74 Horusitzky Henrik zusabb rétegekben mozogva az impermeábilis fekü felületét átáztatja, sikamlóssá teszi, s hegycsuszamlásokat, földcsuszamlásokat, azaz rétegtömegek elmozdulását okozza, különösen ott, ahol építkezésekkel, vagy régi támfalak lebontásával megbolygatják az egyensúlyt. Az ilyen csuszamlásokra hajlamos helyeken az építkezés fokozott gondosságot igényel. A budai márgában a csuszamlások ugyan ritkák, miután ezen összerepedezett kőzetben az összefüggő réteglapok kisebb kiterjedésnek. A Várhegyi alagút víztelenítő művei mutatják azonban, hogy ez a kőzet sem víztelen. Ahol nagyobb csuszamlások fordultak elő, például a Logodiúton, ott ezt a mélységből feltört és a réteglapok közé került rétegvíz rovására írhatónak tartom, ami mindenesetre ritkább eset. (L.: a 12. sz. mellékletet.) A rétegvíz jelentőségét tehát gyakorlati szempontból az adja meg, hogy a csuszamlásokat ez idézi elő. Ügy a kiscelli agyag, mint a budai márga rétegvize többé-kevésbbé szulfátos, a kőzetbe zárt piritszemcsék mállásának eredményeképpen, úgy, hogy az ellene való védekezésül létesített víztelenítő berendezések anyagának megválasztásánál erre a körülményre figyelemmel kell lenni. Kellemetlenségeket okoz a kiscelli agyag rétegvize gyakran az agyagbányákban is, éppen a kőzetnek földcsuszamlásra való hajlamossága miatt. Mindezekkel az egyes kerületek hidrológiai ismertetése folyamán fogok foglalkozni. IV. A talajvíz. A talajvizet az előbbi fejezetben ismertetett „rétegvíztől" geológiai szempontból az különbözteti meg, hogy, míg a rétegvíz mindig két impermeábilis réteg közé van zárva, a közönséges talajvíz felülről nincs vízrekesztő réteggel lefedve. Talajvíznek tehát az első vízrekesztő réteg felett felhalmozódó vizet nevezzük, melybe felülről a leszivárgó csapadékvizek közvetlenül juthatnak el. A talajvíznek ez a hidrogeológiai elhelyezkedése már egymagában megadja a szempontokat a talajvíz közegészségügyi megítélésére. Míg ugyanis a rétegvíz, különösen, ha a fedő vízrekesztő réteg nagy horizontális elterjedésü, felülről minden szennyezéstől tökéletesen el van zárva, s az oldalról hozzászivárgó vizek a föld alatt hosszabb utat téve meg, az esetleg magukkal hozott fertőző anyagoktól és egyéb tisztátalanságoktól a kőzet pórusain átszűrődve tökéletesen megtisztulnak, addig a felülről fedetlen talajvíztükör a közvetlenül beszivárgó szennyezésektől könnyen megfertőződhetik. Az ásott kutak, melyek a vízvezetékkel nem bíró területeken a fogyasztást szolgálják, többnyire talajvízből táplálkoznak. Ha elgondoljuk, hogy az emberi test majdnem %-a vízből áll, s a vízveszteség pótlására az emberi szervezet naponta átlag 2 kg vizet vesz magához, nyilvánvaló lesz, hogy a talajvíz-