Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Titkári jelentés

52 7 T. Gedeon: Hydr. Beobachtungen aus dem südöstlichen Teil d. Vértesgebirge. A. jendrassik

—

K. Bolberitz: Die Wasserleitungen Ungarns.* I. Finály: Analysis of the water of the Gouvernment Boring No. 2. at Hajdúszoboszló. R. Maucha: Chemical analysis of the waters of Cave Aggtelek. G. Csegezy: L'eau souterraine de la presquile de Tihany et le sondage actuel. Finály I. dr.: Vízmennyiségmérés méröbukóval. A XI. kötet idegen nyelven megjelent értekezései a *-gal megjelölt tanulmány kivételével teljes terjedelemben magyarul is megjelentek. XII. 1932.. Vendl A.: A budai keserűvíz képződéséről. Horusitzky H.: Budapest Székesfőváros hidrogeológiai viszonyai. Sc

]hreier F.: Adatok a Buda-Pilisi hegység Nagy Kevély hegycsoportjának hidrológiai viszonyaihoz. Schréter Z.: Az egri vízvezeték hévvizü artézi kútja. Einczinger F.: Esztergom melegforrásai. Csegezy G.: A Balaton-mellék forrás- és patakvizeinek higiénikus jelentősége. Pávai-Vajna F.: Uj gyógyforrások Budán. Emszt K.: A Rudasfürdő forrásainak vegyi elemzése. Weszelszky Gy.: A budapesti Rudasfürdő körül fakadó hévforrások radioaktivitásáról. Vigh Gy.: Adatok a Rudasfürdő mellett mélyfúrással fakasztott három hévforrásnak a Szent Imre gyógyfürdő forrásaival való összefüggésének kérdéséhez. Mazalán P.: Budapest Székesfőváros legújabb ásványvízfúrásainak műszaki leírása. Pávai-Vajna F.: Igazi sósfürdö Pestszenterzsébeten. Dalmady Z., Lóczy L., Vendf A.: A Rudas-fürdő melleti új fúrásokról és a pestszenterzsébeti sóskútakról tartott előadásokhoz való hozzászólásai. Földvári A.— Papp F.: Ujabb adatok a Gellérthegyi szökevényforrások ismeretéhez. (Mit deutschem Auszug.) A. Vendl: Uber die Bildung des Budaer Bitterwassers. H. Horusitzky: Die hydrogeologischen Verhältnisse der Haupt- und Residenzstadt Budapest. F. Schreier: Angaben zur Hydrologie der Umgebung des Nagy Kevélyer Gebirgs^ zuges (Buda-Piliser Berge). Z. Schréter: Der thermaler artesische Brunnen der Wasserleitung von Eger. H. Kessler: Die Aggteleker Höhle: ein 20 km langes unterirdisches Entwässerungssystem. G. Csegezy: Les sources et les ruisseaux du Balaton au point de vue higiénique. F. Pávai-Vajna: Neue Heilquellen beim Gellért-Berge (Buda) K. Emszt: Chemische Analyse der Quellen des RudasBades. Gy. Weszelszky: Über die Radioaktivität der neuen Heilquellen beim Gellért-Berge (Buda). Gy. Vigh: Beiträge zur Frage des

1 Zusammenhanges zwischen den neben dem Rudas-Bade angebohrten drei Thermen und den Quellen des St. Imre-Bades. F. v. Pávai-Vajna: Eine Salzquelle bei Pestszenterzsébet. W. Lászlóffy B.: Das Tisza (Theiss-) Tal. XIII. 1933. S. Rohringer: Beobachtungen des Grundwasserniveaus im Gebiet des Komitates Pest. S. Vitális: Die hydrogeologischen Verhältnisse des Bades Sikondafürdö und seiner Umgebung. /. Ébner: Der Wasserertrag der Hungaria Quelle in Budapest. T. Gedeon: 'Beobachtungen bezüglich der Strömung des Grundwassers I. K. Emszt: Analyse der Quellen des Császár-Bades. A. G. Posewitz: Rutschungen am Rókusberg. T. Gedeon: Formation of sulfate containing waters. K. Schick: Note stir la composition chimique des eaux des fleuves Tisza, Körös, Maros et Zagyva. R. Maucha: Graphische Darstellung von Wasseranalysen. H. Kessler: The stalactite cave Baradla at Aggtelek—Jósvafő in Hungary. XIV. 1934. Gy. Szilágyi: Erinnerung an E. Sajó. Z. Dalmady: Der Zusammenhang zwischen Balneologie und Hydrologie. J. Kunszt: Systematik und ärtzlich-