Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Titkári jelentés

Szakosztályi ügyek 521 Ottokárnak a Természettudományi Közlönyben jelent meg értekezése „A Szeletabarlang szerepe a hazai barlang- és ösemberkutatásban" címen. Lászlóffy Woldemár az Időjárásban a Haas—Lütschg-féle gömbalakú csapadékméröröl ír, a „Wasserkraft und Wasserwirtschaft"-ban a m. kir. Vízrajzi Intézet 1886-tól 1936-ig terjedő 50 éves tevékenységéről számol be, a Vízügyi Közleményekben a francia vízügyi szövetséget és Franciaország vízépítési kutató-intézeteit ismerteti, ö a vezetője a Vízügyi Közlemények „Szakirodalom" című rovatának, ahol az ismertetések között is gyakran találkozunk a nevével. Lóczy Lajos az Ásványolajban a bükkszéki ásványolaj-feltárásról és az Alföld peremhegységeiben folyó kincstári geológiai kutatásokról értekezik. A Párisban lezajlott III. petróleum-világkongresszuson részletes előadásban számolt be a magyarországi petróleum-kutatások legújabb eredményeiről. Löw Márton a Technikában közöl adatokat az agyagos és szikes talajon való útépítésre vonatkozólag, az Anyagvizsgálók Közlönyében pedig hazai traszainkról. Maucha Rezső az élő halak eltartásáról ír a Természettudományi Közlönyben. Mauritz Béla előadást tartott a Természettudományi Társulatban „A Föld kérge és ami alatta van" címmel. Mazalán Pál fúrt kutak folyadékmozgási viszonyainak meghatározására konstruált készülékét írja le a Bányászati és Kohászati Lapokban, a Műszaki Világban pedig „Mire van szükség hazánk ivóvízellátásának sürgős rendezése érdekében?" című dolgozatát találjuk. Kitüntetés érte a Magyar Tudományos Akadémián Papp Ferenc tagtársunkat, amennyiben Budapest székesfőváros természettudományi jutalmát neki ítélték oda „A budapesti melegforrások" cimíí munkájáért. A Nemzetközi Fürdőügyi kongresszuson előadást tartott a budapesti hévforrások hidrogeológiai viszonyairól. Papp Károly a Természettudományi Társulatban tartott előadást új kövület-kutatásairól. Papp Rémig a Vízügyi Közleményekben ir cikket „Adatok hazánk ivóvízellátására vonatkozóan" címmel. Pávai-Vajna Ferenc a Bányászati és Kohászati Lapokban Maradék-Magyarország néhány pirit- és markazit-előfordulására hívja föl a figyelmet. A Földtani Intézet Évi Jelentésében Sümeg és Ukk község vízellátására vonatkozó munkáját találjuk. Rövidebb közleményei közül megemlítem a „Pesti Városházá"-ban megjelent „A világ legnagyobb patikájává kell tenni Budapest fürdővárosát" című, az „Őserö"-ben megjelent „A termális vizek eredete és gazdasági jelentősége" című és a „Fővárosi Hirlap"-ban megjelent „Budapest fürdőváros és a hőforrások" című közleményeit. Posewitz Guido a budapestkörnyéki szulfátos talajvizekről és hegycsuszamlásokról ír a Magyar Mérnökés Építész-Egylet Közlönyében. Ezenfelül több ismertetését találjuk a Vízügyi Közleményekben. Az állami bányászat és bányászati kutatás feladatait tárgyalja Telegai-Rofh Károly a Bányászati és Kohászati Lapok hasábjain. A magyar kőolajkutatás legújabb eredményeiről a leobeni bányásznap Emlékiratai-ban számol be. A párisi petróleum-világkongresszuson ő képviseli a magyar kormányt. Schmidt Eligius Róbert a Bányászati és Kohászati Lapokban átnézetes iöldtani szelvényeket közöl Csonkamagyarország nevezetesebb mélyfúrásain át, továbbá ugyanott két figyelemreméltó mélyfúrást tárgyal, mégpedig a kabai továbbmélyített mélyfúrást és a Mechanikai Szövőgyár Soroksári-úti telepén levő erősen konyhasós fúrást. Szalai Tibor a Bányászati és Kohászati Lapokban „Paleogén vulkáni lánc a magyar" közbenső tömeg zérus-vonala mentén" című dolgozatát közli. Szádeczky-Kardoss Elemér a Földrajzi Közleményekben a Lajta-folyó kialakulásáról értekezik, a soproni Bánya- és Kohómérnöki Osztály Közleményeiben pedig a krómcsillám ismeretéhez közöl adatokat. Varga József „Benzingyártás szénből" címmel tartott előadást a Természettudományi Társulatban. Varga Lajosnak sok kisebb közleménye jelent meg a Természettudományi Közlöny hasábjain. A Magyar Biológiai Kutató Intézet kiadványában a tihanyi Belső-tó kerekes férgeiről írt dolgo-