Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Szenttornyay András: Az esztergomi szénmedence triasz vizei

Az esztergomi szénrnedence Triász vizei 489 Ha megtekintjük az elemzést, látjuk, hogy ez nem három különböző, hanem egy víz háromszoros elemzése, vagyis a három víz összefüggő egészet alkot. Az 1932-ben megkezdett vizsgálatokat eleinte egész sürü időközökben megismételtük és semmi változást nem tapasztaltunk. Ennek alapján a legtávolabban fekvő sárisápi forrás vizét évente csak egyszer ellenőriztük. A tokodi fúrólyuk vízvizsgálatát pedig kénytelenek voltunk abbahagyni, mivel a fúrólyukat elzárták. így az állandó vizsgálat tárgyává a dorogi vízvezeték vize maradt csak. A IV-es számú táblázatban e víz hat évi ingadozását látjuk, ami tulajdonképpen nem is ingadozás, mert a különbségek a hibahatáron belül vannak; dacára, hogy a vizeket az év különböző szakaszában vettük. IV. A minta megnevezése Kern é n y s é g Szilárd maradék so« A minta megnevezése változó állandó összes g/l mg/l 1932. XII. 5 20-3 4-1 24-4 0456 76 1933. IV. 25 20-4 4-6 250 0442 70 1934. VII. 26 20-3 4-1 24-4 0-450 — 1935. V. 10 20-2 34 23-6 0-444 72 1936. IV. 1 20-2 4-6 24-8 0-423 — 1937. XII. 1 204 4-2 24-6 0-465 66 A két táblázatot látva a következő tanulságokat szűrhetjük le belőle. E három víz nem lehet három külön forrás, mert nem képzelhető el, hogy három külön eredetű forrás ennyire egyezhetne. Ezek a vizek egy közös eredetűek, annak az elképzelt triász folyónak egyes ágai ezek. A triász víz hat év alatti változását nézve azt látjuk, hogy a víz ez idő alatt a legkevésbbé sem változott. A keménységi foka, a szilárd maradék tartalma, a Sü

4 tartalma nem mutat változást. A nagy egyenlőség arra vall, hogy e vízre a csapadékvíz semmi befolyással nincsen; az év különböző szakaszában vett vízminták nem mutatnak eltérést, de a különböző évek vízmintái is egyeznek, bár az évi összcsapadékmennyiség különbözik egymástól. A vizek teljes állandósága, egyformasága azt bizonyítja, hogy e vizek nagy távolságról jöhettek, mikor is a hosszú úton alkalmuk volt Ca es Mg hidrocarbonátokkal telítődni, úgyhogy itt már több Ca és Mg iont felvenni nem tudnak. A térképre nézve kb. 480 km

2 volna az a terület, melynek csapadékvize ide gravitál. Az évi csapadékmennyiséget a statisztika szerint 600 mm középértéknek véve ez kereken 600 m

3/perc vízmennyiséget jelentene. Ez a víz egyrésze a felszínen lefut, a patakok a Dunába viszik, egyrésze azonnal elpárolog. A víz másik része a talajba jut, honnan egy-