Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Szenttornyay András: Az esztergomi szénmedence triasz vizei

Az esztergomi szénmedence triász vizei. írta: Szenttornyay András* A megtisztelő felszólítást, hogy e helyen a triász vizekről előadást tartsak, nagy örömmel vettem, mert évek óta érdekel ez a kérdés, évek óta foglalkozom vele és így most a kérdés vegyészmérnöki szempontból kerülvén a nyilvánosság elé, valószínűleg a szakemberektől sok hasznos tanácsot kaphatok. Mint a Salgótarjáni Kőszénbánya R. T. vegyészmérnöke, látván azt a heroikus munkát, melyet dr. Schmidt Sándor m. kir. bányaügyi főtanácsos, bányaigazgató úr folytatott és folytat immár 33 éve a triász vizekkel, szükségesnek éreztem, hogy a magam módján segítségére legyek. Iparkodtam megismerni a külszínen és a bányában fakadó vizeket abban a reményben, hogy ez a megismerés közelebb juttat a bányaprobléma megoldásához, a vízveszély eliminálásához. Az esztergomi szénmedence fekii kőzete a triász mészkő. Vastagsága mind mai napig ismeretlen, csak annyit tudunk, hogy ezer méternél vastagabb, közel ilyen mélyen már fúrtak bele, de teljesen még nem fúrták át sohasem. E mészkő felszínétől kb. 80 méter mélységig is repedéses, kisebb hasadékszerű üregek, barlangok vannak benne, melyekben lassú folyással víz halad egy magasabb ponttól a mélység felé. Dr. Schréter Zoltán szerint e barlangszeríí nyílások nem egyebek, mint patakmedrek. A kréta időszakban, mikor e terület szárazra került, egyenetlenül emelkedve vetődött, összetöredezett. Hegyek, völgyek keletkeztek, hol a hegyekről a csapadékvíz a mélyebb pont felé haladva fizikai munkával törte a mészkövet, kémiai munkával oldotta azt. A kémiai munkát megkönnyítette az a körülmény, hogy abban az időben úgy a levegő hőfoka, mint annak C0

2 tartalma magasabb volt, mint most. A mészkő u. i. tiszta vízben igen nehezen oldódik, míg ha a vízben CO„ van, az oldás lényegesen könnyebb. így 16° C-nál 1 liter víz 10.3 mg * Előadta a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának 1938. április 27-i szakülésén.