Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Vitális Sándor dr.: Salgótarján megyei város vízellátása

462 Dr. Vitális Sándor Vízszükséglet. Salgótarján megyei város lakosságának száma az 1935 december hó 31-i összeírás szerint 17.875 fő. Egyszerűség kedvéért vegyük a lakos­ság számát kereken 18.000 főre. A 18.000 főnyi lakosságból jelenleg jó ivóvízzel, illetve vízvezetékkel el van látva a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. acélgyári telepén 2500 fő és a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. bányatelepén 500 fő, azaz összesen 3000 fő. Vízvezetékkel, illetve nagy­részt jó ivóvízzel tehát jelenleg nincs ellátva Salgótarján 15.000 főnyi lakosa. A vízszükségletet naponta és fejenként 100 literrel felvéve Salgó­tarján megyei város lakosságának vízszükséglete: évenként 547.500 m 3 naponta 1.500 „ percenként 1.041 liter másodpercenként 17.36 liter A szükségelt víz minőségénél elsőrendű követelmény, hogy az egész­séges, tiszta, jó ivóvíz legyen s olyan kémiai összetételű, hogy lehetőleg minden mesterséges beavatkozás nélkül a vízvezetékben semmiféle kárt ne okozzon. A vízszükségletet alapul véve a város vízzel való ellátásánál a víz­termelő helyet (víznyerési lehetőséget) ideálisan úgy kell kiválasztani, hogy az percenként kereken 1 m 3 vizet tudjon szolgáltatni s a későbbi városfejlődésre, lakosságszaporulatra, nagyobb vízfogyasztásra számítva ez a vízmennyiség akár a kétszeresére, esetleg a többszörösére legyen emelhető. A víztermelő hely minden követelménynek megfelelő kiválasztásánál elsősorban a hidrogeológus szakmunkájára van szükségünk. A gyakorlati hidrogeológusnak egy város vízellátásának a megoldá­sánál ma igen sok szempontot kell figyelembe vennie. Hogy csak pár fon­tosabb szempontot soroljak fel, ezek a következők: a szükségelt víz meny­nyisége, a víz várható, illetve megkívánt minősége, a víztermelő hely megfelelő kiválasztása, a víztermelés megoldása kutak, fúrások, völgy­zárógátak segítségével, a vízszolgáltatás állandósága és növelhetése, a víztermelőhely távolsága a várostól, légvédelmi, illetve háborús követel­mények, a víztermelőhely védőterülettel való megvédésének szükséges­sége, a víztermelés költsége, az esetleges szűrés, tisztítás, befektetési költsége, stb. A különböző szempontokat figyelembe véve a hidrogeoló­gus munkája kell, hogy összhangban legyen a tervező mérnök, kémikus, bakteriológus, közgazdász stb. munkájával. Egy város vízellátásának a kérdése csakis az összes érdekelt szakemberek egyöntetű szakmunkássá­gával és a lakosság teherbíróképességének szem előtt tartásával, illetve szoros együttműködésével oldható meg helyesen.

Next

/
Thumbnails
Contents