Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Mihálitz István dr.: A Tisza lebegő és oldott hordaléka Szegednél

A Tisza lebegő és oldott hordaléka Szegednél 455 A fenti adatok jól jellemzik a két folyó lebegőhordalékmennyisége közti nagy különbséget. Köztudomású, hogy ez már a két folyó színében is kifejezésre jut. Különösen feltűnő a Dunában 1872-ben mért, a Tiszáéhoz viszonyítva igen alacsony minimum, amely az 1929. évben azért nem volt kimutatható, mert az ekkor alkalmazott módszer

3 mellett az Oldatból kicsapódott kalciumkarbonát szaporította a hordalék mennyiségét. A lebegő hordalék mechanikai összetétele együtt változik a hordalék mennyiségével, ezért ezt is belevontam a vizsgálatokba. Két nagy- és egy kisvízállású időszak hordalékából végeztem iszapolást, s ez alkalmakra elegendő mennyiség nyerése végett 11 literes edénnyel történt a vízmintavétel. Mivel a Tisza lebegő hordalékának finomabb részében sok a szerves maradvány, különösen növényi rost, ennek szálai az ülepítéskor összeakadva, koaguláláshoz hasonló jelenséget idéztek elő, amit stabilizátorok alkalmazásával sem lehetett megakadályozni. így a pipettás módszerrel végzett elemzés nem vezetett eredményre, csupán az Atterberg-féle hengerekben minden frakciót desztillált vízzel sokszor újra felöntve és a maradékot ülepítve lehetett megbízható eredményt elérni. Az adatok az alábbi táblázatban és grafikonban vannak feltüntetve. 193b 1. 29. 193b II. 11 1938 I. 13. SzemcseVízállás: 342 cm Vízállás : 431 cm Vízállás: 10 cm átmérő m/m 1.4610 g/1. 1.0801 R/t. 0.0643 e/l. < 0.002 23.42% 25.10% 54.20% 0.002—0.005 19.26% 24.40% 19.91%. 0.005—0.01 16.33% 17.03% 9.82% 0.01—0.02 16.23% 10.72% 5.42% 0.02—0.05 19.76% • 20.35% 9.03% > 0.05 5.03% 2.34% 1.68% Összeg: 100.03% 99.94% 100.06% Mindenik mintában legnagyobb a 0-002%-nél kisebb szemcsék mennyisége, s mint várható volt ez kisvízállás esetén több, mint nagy vízálláskor. A legkisebb szemnagyságtól a legnagyobbig a százalékos menynyiség fokozatosan csökken, kivéve a 0 02-—0-05 %-es frakciót, amely az összes mintákban újra kiemelkedik a többi közül. Ez a szemnagyság a löszképződményeinkben visz uralkodó szerepet, s a Tisza hordalékában ennek feltűnő megjelenése a Tiszát nagy hosszúságban kísérő löszös partokból való kimosásra vezethető vissza. A Tisza vizében oldott sók mennyisége nem mutat olyan nagy ingadozást, mint a lebegő hordaléké. A legfőbb törvényszerűség, amely évi eloszlásában feltűnik, az, hogy a lebegő hordalékkal ellentétben éppen kis vízálláskor legnagyobb a mennyisége, nagy vízkor kisebb. A kétféle hordalékanyag ellentétes irányú mennyiségváltozásának kettős