Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

330 Horusitzky Henrik sárgaszínű helyeken limonitos, kvarckavicsos alapkonglomerát, csillámos homok és homokkő, kékes, szürkés agyag, Congériás agyag települ, amely kőzetek a pontusi, pannóniai emelethez tartoznak (18). A vasokkeres kavics és homokkő rétegek a nagyon elterjedt édesvízi mészkő és mésztufa, a levantei mészkő, a levantei emelet képviselői (19). A pannont élénksárga szín s a levantikumot zöldeskék szín képviseli. 20—23. számok a pleisztocént vagy a diluviumot jelzik. Az első jégkorszaki üledék a vasokkeres, kavicsos, homokos hordalék vagy kevert, iszapos, homokos, kavicsos, sőt görgeteges üledék, amely foltokat kis fekete karikák jelzik világoskék alapon (20), azután következik korban a travertinó, édesvízi, forrás mészkő és mésztufa, világoskék színnel festve (21). A löszkorszak üledékei közé tartozik a sárga, löszös homok, amely kőzetet a kiscelli agyag színén sürii fekete pontozás jelzi (22), és a nagyon elterjedt szubaerikus lösz, lejtőtörmelékes lösz és a mocsárlösz, amely szállingózó por többféle kőzetet takar. Ezen kőzetet függőleges szaggatott fekete vonalzás jelzi. A számozást itt elhagytam, mert a feltűnő sraffozás a lösz jelenlétét mindenütt elárulja, s mert többféle színen a löszt jelentő (23) szám a térképolvasást igen zavarná. 24—26. számok a holocént vagy az alluviumot jelzik. Az egész korszakot világosszürke szín képviseli. Ahol homokos, homokbuckás a terület, ott pontozást használtam és (24) számmal jelöltem ki a foltokat, a többi völgyi talajt, a Dunahordalékot, a barnás-sárgás, homokos, agyagos rétegeket, öntésiszapot, a gipszes, humuszos, homokos agyagot, világos, homokos agyagot, mocsárföldet, rétiagyagot, áradmányos földet, kulturfeltöltéseket (az alluviális területeken) holocén színnel jeleztem (25). A felszíni vizeket kék szín és a (26) szám árulja el. 22 különböző jelzés a következőkről világosítja fel az érdeklődőket: A 1. kockában levő vízszintes szaggatott kék vonalzás az egykori Duna mellékágait tünteti fel. A 2. kockában a hullámos, barna vonalak a 10 méteres magassági rétegvonalakat jelzik. A 3. kockában levő, számmal ellátott, fekete pontok a fúrási és egyéb észlelési pontok helyeit tükrözik vissza. A 4. kockában levő kettős keresztes kockák a kutató aknák helyeit jelzik. Az 5. kockában az általános kutak jele, az ásott kutakat jelzi. A 6. kockában a szokásos források jelzése, a hideg források helyeit tünteti fel. A 7. kockában a történelmi hideg források helyeit, a szokásos forrás-